A szélsőjobb Bulgáriában is bejutott a parlamentbe

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Bulgária vasárnapig abban is különbözött a többi volt szocialista országtól, hogy 1990 óta a szélsőséges nacionalizmus nem jutott képviselethez a parlamentben, most azonban az Ataka (Támadás) nevű párt 8,24 százalékos szavazati aránnyal bekerült a szófiai törvényhozásba.

Vezetőinek "hitvallása" szerint a párt "hazafias formáció", amelynek létrehozását csak a régi pártok "bolgárellenes magatartása" tette szükségessé. Az ország ma "a felbomlás állapotában" van, és pénzügyi szempontból sem szuverén, hanem a Nemzetközi Valutaalap diktátumainak engedelmeskedik - hangzik az Attak helyzetelemzése. Ezen pedig változtatni kell, nehogy a bolgár nép "külföldiek szolgájává" váljék - idézett a párt programjából a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Újságíróból lett vezér

Örvendeznek
Az Ataka receptje Bulgáriában eddig szokatlan keveréke a populizmusnak és a nacionalizmusnak. Plakátjainak bevett motívuma a török és görög zászlókkal teleszórt Bulgária-térkép, hozzá a szöveg: Eladó! A fenti üzenet címzettjei főleg azok, akiknek erejét, képességeit meghaladják a társadalmi változások, s akik nem voltak képesek profitálni a gazdaság folyamatos növekedéséből.

A párt vezetője Volen Sziderov újságíró. A 2001. évi választások előtt megpróbált - sikertelenül - kapcsolatot teremteni a külföldről hazatért Szimeon Szakszkoburggotszki (a későbbi kormányfő) mozgalmával. Ma viszont az Ataka nyelvezetében is tudatosan elhatárolódik a régi pártoktól. Pamfletjeit a pártvezér "Volen Sziderov, az Ataka nemzeti szövetség kezdeményező bizottsága" fordulattal írja alá. "Ti vagytok a támadók, én csupán eszköz vagyok a kezetekben" - hirdeti Sziderov, aki kiadta a "tisztogatás, revízió, bosszú" hármas jelszavát.

Cigányterror rovat

Rajongók
Két éve Sziderov saját műsorral rendelkezik a Skat magántelevízióban. Az ott ismétlődő, a kisebbségek ellen uszító szitokáradat (például a "Cigányterror" rovatban) és a "bolgár érdekek" állítólagos kiárusítása az 1990 óta hatalmon volt összes kormány által képezik az Ataka programjának a magvát. A párt 20 alapelvének jórésze csupán homályos populista ígéretekből áll, például magasabb bérek és nyugdíjak, a Világbanktól való függőség befejezése.

Politikai síkon a párt követeli a török nyelvű hírműsorok beszüntetését, az "etnikai pártok és szeparatista szervezetek" betiltását. Utóbbi követelés nyilvánvalóan a muzulmán (török) kisebbség által létrehozott Mozgalom a jogokért és szabadságért ellen irányul, amely az elmúlt négy évben része volt a kormánykoalíciónak. A párt másik fő célja kormányprogram kidolgozása a "cigány bűnözés visszaszorítása és felszámolása" érdekében.

„Bulgáriát a bolgároknak!”

Gazdasági téren az Ataka mindaddig előnyben akarja részesíteni a hazai vállalkozókat a külföldiekkel szemben, amíg a bolgár életszínvonal eléri az európai nívót. "A bolgár termelés, kereskedelem és bankok bolgár kézbe valók!" - hirdeti a párt programja. A már lezárult privatizációs ügyleteket felülvizsgálná, és a "törvénybe ütközően" szerzett vagyont elkobozná a párt, bevezetve a "nemzetárulás" jogi kategóriát az igazságszolgáltatásban.

Külpolitikai síkon az Ataka kivezetné Bulgáriát a NATO-ból, katonai semlegességet hirdetne, és felszámolná az ország területén található külföldi támaszpontokat. Azonnal hazahívná az Irakban szolgáló bolgár katonákat. Az EU-csatlakozást ugyan nem kérdőjelezi meg a párt (ezt ma még a legpopulistábbak sem engedhetik meg maguknak, akkora az országban a várakozás a másfél év múlva esedékes belépés kapcsán), ám követeléseinek megvalósítása a tagság elutasításával egyenlő. Külföldieknek megtiltaná a földvásárlást az Ataka, amelynek fő jelszava: "Adjuk vissza Bulgáriát a bolgároknak!"