A londoni rendőrség főparancsnok-helyettese, Brian Paddick sajtótájékoztatóján azt mondta: a három pokolgép alig 50 másodperc különbséggel, helyi idő szerint csütörtök reggel 8.50 óra után pár perccel lépett működésbe.
A korábbi beszámolók szerint a metróban végrehajtott robbantások hozzávetőleg félórás időszakaszon belül történtek. Paddick szerint valószínűsíthető, hogy a bombák összehangolt időzítő berendezésekkel voltak felszerelve, de továbbra sem zárható ki, hogy az elkövetők "saját kezükkel hozták működésbe" a robbanószerkezeteket. A brit sajtóban komoly teret kapott az a feltételezés, hogy öngyilkos merénylet történt.
Nagyerejű robbanóanyagot használtak a londoni metró elleni merényletekben, vagyis Paddick szerint nem házilagos készítésű szerkezeteket használtak a támadók. A rendőri vezető azt nem tudta megmondani, vajon katonai vagy ipari célú volt a robbanóanyag.
Az egyik katonai szakértő még pénteken úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a pokolgépek csekély súlyára - a nem egész 5 kg-ra - és az okozott károk mértékére csak igen nagy teljesítményű robbanóanyag jöhet számításba. A NATO-szakértő szerint a legvalószínűbb az, hogy katonai célokra alkalmazott plasztikot vetettek be.
A korábbi beszámolók szerint a metróban végrehajtott robbantások hozzávetőleg félórás időszakaszon belül történtek. Paddick szerint valószínűsíthető, hogy a bombák összehangolt időzítő berendezésekkel voltak felszerelve, de továbbra sem zárható ki, hogy az elkövetők "saját kezükkel hozták működésbe" a robbanószerkezeteket. A brit sajtóban komoly teret kapott az a feltételezés, hogy öngyilkos merénylet történt.
Nagyerejű robbanóanyagot használtak a londoni metró elleni merényletekben, vagyis Paddick szerint nem házilagos készítésű szerkezeteket használtak a támadók. A rendőri vezető azt nem tudta megmondani, vajon katonai vagy ipari célú volt a robbanóanyag.
Az egyik katonai szakértő még pénteken úgy nyilatkozott, hogy tekintettel a pokolgépek csekély súlyára - a nem egész 5 kg-ra - és az okozott károk mértékére csak igen nagy teljesítményű robbanóanyag jöhet számításba. A NATO-szakértő szerint a legvalószínűbb az, hogy katonai célokra alkalmazott plasztikot vetettek be.