Kultusza lett az öngyilkos merényleteknek

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Dzsihádista öngyilkos kultúráról és felemelkedéséről ír a The Christian Science Monitor, amely szerint a háttérben nem kizárólag muszlimok és radikális vallási csoportok állnak, a támadásokat elsősorban az elkeseredettség érzése táplálja.

Az amerikai lap az utóbbi időszak öngyilkos támadásainak hátterét elemezve megállapítja: korántsem csak fanatikusokról van szó, hanem magukat gyengének érző emberekről, akik mégis kötelességüknek tartják az ellenséggel való szembeszegülést.

A The Christian Science Monitor más állásponton van, mint azok a biztonsági szakértők, akik szerint a merényletek összekapcsolódnak, és a háttérből az al-Kaida terrorhálózat vezetése irányít valahonnan a pakisztáni-afgán határ környékéről. A lap szerint a feltételezett elkövetők egymástól egészen eltérő hátteréből éppen arra lehet következtetni: kialakult az iszlámista öngyilkos merénylők kultúrája.

Fejlemények Londonban
A brit rendőrség közölte, hogy két újabb gyanúsítottat tartóztatott le hétfőn a július 21-i londoni merényletkísérletekkel kapcsolatos nyomozás során. A letartóztatottakkal ötre emelkedett a merényletkísérletek kapcsán őrizetbe vett személyek száma. Hétfőn házkutatást tartottak a brit főváros északi részén egy lakóházban a múlt csütörtöki sikertelen merényletkísérletek kapcsán, ám itt senkit sem vettek őrizetbe.
A terrorizmusellenes szakembereket leginkább a radikális iszlám körök taktikai váltása rémíti meg. Korábban a radikális csoportokon belül éles viták folytak arról, hogy  lehet-e eszközként használni az öngyilkos támadásokat, a polgári lakosság elleni merényleteket, amelyeket az iszlám bűnnek bélyegez?

Egy-két évtizede a fiatal muszlim férfiak puskát ragadtak és életüket kockáztatva harcoltak a szovjet csapatok ellen Afganisztán hegyei között, nagy részüknek azonban eszébe sem jutott, hogy öngyilkos merényletet hajtson végre, ártatlan embereket robbantson fel egy moszkvai vonatállomáson. Mára megtörtek a korábbi tabuk, a muszlim fiatalok körében egyre nagyobb a hajlandóság az öngyilkos támadások elkövetésére.

Irak központi szerepet játszik ebben a változásban, a dzsihádista öngyilkos kultúra felemelkedésében - írja  lap.  Irakban, ahol azelőtt gyakorlatilag ismeretlenek volt az öngyilkos merényletek, a 2003 augusztusi amerikai megszállás óta 188 ilyen támadást hajtottak végre a Brookings Intézet szerint (más kutatók 400-ra teszik ezt a számot). Összehasonlításképpen: az 1990-es években Egyiptomban, a terrorista merényletek nagy hullámában egyetlen öngyilkos támadás sem történt. Az utóbbi nyolc hónapban már két ilyen robbantás volt. A Hezbollah síita csoport Libanon izraeli megszállása idején kevesebb mint negyvenszer használta ezt az eszközt, a palesztin fegyveresek 2002 végéig, tíz év alatt százszor alkalmazták ezt a taktikát.

Az iraki öngyilkos merényletek számát annak fényében lehet megítélni, hogy 1980 és 2003 között a világon összesen 315 ilyen esetet jegyeztek fel - mondta el a lapnak Robert Pape, a Chicagói Egyetem professzora, a téma szakértője.

Az amerikai magazin szerint a dzsihádista öngyilkos kultúra terjedését nem képesek megfékezni azok a muszlim hittudósok és vallási vezetők, akik elfogadhatatlannak tartják ezeket a támadásokat, és kis nyilvánosság előtt fekl is emelik szavukat ellene. Az al-Kaida és más hasonló csoportok ideológiáját, a polgári lakosság elleni merényletek gyakorlatát és "sikerességét" ugyanis a világsajtó terjeszti.

Evan Kohlmann, az Al-Kaida dzsihádja Európában című könyv szerzője úgy látja, a radikálisok internetes oldalai tele vannak az öngyilkos merénylők bátorságáról és hősiességéről szóló történetekkel, amelyek követőkre találnak. Míg Amerikában a fiatalok a sportsztárokra néznek fel, a radikális muszlim körökben a hősök az Irakban és másutt harcoló merénylők - idézi a szakértőt a The Christian Science Monitor.