Az egyelőre még csak terv formájában létező merész elképzelésről kedden számolt be az Izvesztyija című napilap, amely úgy tudja, hogy Nyikolaj Szevasztyjanov, az Energija nemrég kinevezett elnöke és Anatolij Perminov, az orosz űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője már meg is kezdte a tárgyalásokat a program megvalósíthatóságáról.
Az ajánlat egyszerűen mesés, igaz, 100 millió dollárba kerül. A vállalkozó szellemű turista két gyakorlott űrhajós társaságában a Nemzetközi Űrállomás legénységét kiszolgáló Szojuz-TMA típusú űrhajóval Bajkonurból az űrállomásra repül, ahol egy hetet tölthet el. Ezt követően kezdődik az igazi kaland: indulás a Hold felé, és az égitest fölött 100-200 kilométeres magasságban átrepülve új irány a Föld. A hazaút is egy hetet vesz igénybe.
A holdutazás technikai kivitelezését az Energija vezetője úgy képzeli el, hogy egy Proton-K típusú hordozórakétával feljuttatja a világűrbe a DM-3 gyorsító fokozatot, amely összekapcsolódik a Szojuzzal, így biztosítva a szükséges tolóerőt a Hold megközelítéséhez. Az Izvesztyija úgy tudja, hogy a repülés során a Holdnak a Földről is látható oldala felett repül át a Szojuz, az Energija meg nem nevezett munkatársa viszont az Interfaxnak kedden azt mondta, hogy az űrhajó megkerüli a Holdat, és annak túloldala felett repül át.
Akármelyik változat is a helytálló, az egyszerűnek tűnő elképzelés kivitelezése nagyon bonyolult. A szükséges technikai eszközök mindegyike már sokszorosan kipróbált, de együtt még soha nem alkalmazták ezeket. Alekszej Leonov űrhajós, a Hold feletti átrepülés végül meg nem valósult szovjet expedíciójának tagja, meglehetősen szkeptikusan vélekedett az új tervről. Mint mondta, az először 1967-ben kipróbált DM típusú gyorsító fokozatok előnye, hogy többször is be lehet kapcsolni rakétahajtóműveit. Tény azonban az is, hogy a Proton hordozórakéták meghibásodásának feléért éppen a DM-3 gyorsító fokozat a felelős.
A jelenlegi számítások szerint az utazás önköltsége mintegy 90 millió dollár, amit valójában az űrturista fedezne 100 millió dolláros "menetjegyével". Szevasztyjanov, akinek kinevezését heves tiltakozás kísérte a vállalat kollektívájának részéről, így két legyet ütne egy csapásra. Egyrészt forrásokat biztosítana az Energija sovány költségvetéséhez, másrészt egy sikeres projekttel bebizonyíthatná beosztottjainak, hogy állításukkal ellentétben mérnöki tudása nem is olyan szerény.
Az Izvesztyija mindazonáltal úgy tudja, hogy a kollektíva körében nem váltott ki osztatlan elismerést a holdutazás ötlete, amely része az elsősorban a Hold, majd a Mars és az aszteroidaövezet természeti forrásainak ipari célú kiaknázását célzó, Szevasztyjanov által összeállított tervnek.