A kínai képviselő elmondta: a kínai-amerikai megállapodás azután született meg, hogy egyeztetett John Boltonnal, az Egyesült Államok napokban kinevezett ENSZ-nagykövetével.
A posztját az amerikai szenátus megerősítése nélkül "elnyert" Bolton nem volt elérhető a bejelentés kapcsán, Richard Grenell, az amerikai ENSZ-misszió szóvivője viszont elmondta: Washington és Peking osztja azt a véleményt, hogy a BT kibővítése nem időszerű. Az esetleges új BT-tagokról ugyanis a nemzetközi közösséget élesen megosztó vita folyik, amely veszélyezteti a világszervezet elhatározott reformját. Ez utóbbiról a szeptemberi New York-i világcsúcson döntenek a tagállamok.
A 191 tagú ENSZ-ben általánosságban egyetértés mutatkozik: az alapítás óta lényegesen megváltozott nemzetközi erőviszonyok miatt szükség van a BT bővítésére. A változtatás mikéntjéről azonban mélyen megoszlanak a vélemények. Az állandó BT-tagságra törekvő Brazília, Németország, Japán és India, az úgynevezett G-4 csoport közös kezdeményezése értelmében a testületet hat új, vétójog nélküli állandó és négy új nem állandó taggal bővülne.
A kínai ENSZ-nagykövet azt mondta: Washington és Peking is úgy ítéli meg, hogy a G-4-ek törekvése kárt okoz a világszervezet tervezett megújításának. A G-4 javaslatán kívül más kezdeményezéseket is előterjesztettek a BT reformjáról. Az 53 tagú Afrikai Unió javaslata 26 BT-tagot irányoz elő, hat új, vétójoggal bíró állandó taggal, közülük kettő afrikaival. Egy harmadik kezdeményezést a G-4 csoport "vetélytársai" nyújtottak be; Argentína, Olaszország, Pakisztán, Mexikó és Dél-Korea elképzelése szerint a BT tíz hellyel bővülne, amelyek közül egy sem lenne állandó tagsági hely. Washington eddig csak Japán állandó tagsága mellett kötelezte el magát.
USA és Kína együtt lép fel az ENSZ BT bővítése ellen
Utolsó frissítés:
Az Egyesült Államok mellett Kína is ellenzi az ENSZ tizenöt tagú Biztonsági Tanácsának kibővítését; közösen lépnek fel az ezt célzó kezdeményezések "elhárítására" - közölte a kínai ENSZ-nagykövet csütörtökön New Yorkban.