Az idézett források szerint magában a tülekedésben 816-an haltak meg, míg 25 ember halálát a helyszínen osztott szándékosan mérgezett étel, illetve ital okozta. A sebesültek száma 323. Hét további személy azokban az aknavetős támadásokban vesztették életüket, amelyeket a Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámjának emelt mauzóleumának a közelében hajtottak végre. Ebben a merényletben 37-en sebesültek meg. A tömeghisztéria kitörésének oka egyelőre továbbra sem ismert.
Egyes értesülések szerint a pánikot az váltotta ki, hogy a mauzóleumhoz vezető Azamíja-hídon átvonuló tömegben elterjedt a híre annak: a Musza al-Kázím imám mártírhalálának évfordulójára emlékező emberáradatban két öngyilkos merénylő vegyült el és robbantásra készültek. Rengetegen vetették magukat a Tigris-folyóba, vagy zuhantak a vízbe. A tömeg összetorlódott a folyó fölött 30 méterrel átívelő híd nyugati hídfőjénél lévő ellenőrzőpontná és tumultuózus jelenetek alakultak ki. Eközben az emberek egymást - köztük számos nőt és gyermeket - taposták halálra.
Az al-Arabíja képeket mutatott egy bagdadi kórházról, ahova a szerencsétlenség halálos áldozatainak tetemeit beszállították. Holttestekkel elborított hosszú folyosószakaszok voltak láthatók a felvételeken. A CNN hírtévé kórházi forrásokból olyan értesülést is közölt, hogy mintegy ötven halotton mérgezés nyomai mutatkoztak.
A tömegszerencsétlenség színhelyének közelében minden utca roppant szűk, s ez megnehezíti a mentés munkálatait, a sérültek elszállítását a döbbent, rémült emberek sokaságán át. A síita hívők fontos vallási szertartásukra készültek: Musza al-Kázím, a síiták hetedik imámja mártírhalálának évfordulójára, az azon tartandó gyászünnepségre.
Az iraki védelmi minisztérium szerint a hídon történt tragédia nincs összefüggésben az országot megosztó vallási feszültséggel. A tárca egyik illetékese szerint csak az aknavetős támadások halálos áldozatai írhatóak a vallási torzsalkodások számlájára. Ezekért az akciókért egyébként később egy, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő szervezet vállalta magára a felelősséget.
A síita és szunnita muzulmán közösség közti régi keletű feszültségek kiéleződtek az utóbbi napokban az új iraki alkotmány parlamenti elfogadása után, illetve az alapokmányról tartandó népszavazás előtt. A szunniták elvetik az új alkotmányt, a síita és kurd pártok azonban - nemzetgyűlési fölényüket kihasználva - a szunnita tiltakozás ellenére áldásukat adták a parlamenti szavazásban az alaptörvény tervezetére.
Az Európai Unió Londonban ülésező elnöksége annak a véleményének adott hangot, hogy aknavetős támadás okozta a rendezvényen kitört tömegpánikot. A testület nyilatkozatában a legerősebb kifejezésekkel ítélte el a terrorakciót. Az elnökségi közlemény nem tesz említést arról, hogy a támadást kik követték el, viszont egyértelműen terrorcselekménynek tulajdonítja a síita zarándokokat ért, "minden képzelőerőt meghaladó tragédiát". A nyilatkozat szerint vallási rendezvényre igyekvő, ártatlan civileket ért "hitvány támadás", és a "felelősök gonoszsága nem ismer határt".
Pánik Bagdadban: 841 áldozat
Utolsó frissítés:
Legkevesebb 841 ember életét vesztette szerdán Bagdadban egy pánik nyomán, amely síita vallási ünnepre igyekvő emberek több ezres tömegében tört ki, miután híresztelés terjedt el arról, hogy két öngyilkos merénylő vegyült a tömegbe, s minden pillanatban várhatók a robbanások - közölte az iraki belügyminisztérium.