A névtelenséget kérő források szerint a második helyen a csak tavaly engedélyezett liberális párt, az al-Gad (Holnap) fiatal elnöke, Ajman Núr végzett (12 százalék), aki mögött a konzervatív Új Vafd (Küldöttség) Párt jelöltje, Noaman Gomaa kapta a harmadik legtöbb szavazatot (5-7 százalékot). Núr kijelentette, hogy a szerdai elnökválasztás nem volt tisztességes, ezért a választás megismétlését követeli.
A szervezők berkeiből származó értesülések szerint a részvételi arány 30 százalék körül mozgott, a szavazóhelyiségek rendjét felügyelő bírák és civil szervezetek azonban 15-18 százalékos részvételi arányról beszélnek. A bírák jelezték, hogy a voksok összeszámlálásakor sok érvénytelen szavazócédulát találtak.
Kairóban több ellenzéki szervezet azzal vádolta meg Mubarak támogatóit, hogy a szavazóhelységekben az elnök javára korteskedtek. Az Ibn Haldún politikai elemző központ, amely több mint 2200 megfigyelővel ellenőrizte a szavazás tisztaságát, arról számolt be, hogy számos visszaélés mellett az államfő Nemzeti Demokrata Pártjának hívei 50-100 egyiptomi fontot (9-18 dollárt) fizettek minden egyes Mubarakra leadott szavazatért.
Vidékről ugyancsak számtalan panasz érkezett a helyi választási bizottságokra, mert nem függönyözték el a szavazófülkéket, nem használtak a többes szavazás megakadályozását szolgáló speciális tintát a szavazók hüvelykujjának megjelöléséhez, sőt nem egyszer még szabályos urnát sem bocsátottak rendelkezésre. A tájékoztatási minisztérium ezzel szemben "kisebb incidensek igen korlátozott számáról" tud, amelyek véleménye szerint "a résztvevők tapasztalathiányára vezethetők vissza".
A választás hivatalos eredményét legkésőbb szombaton hozzák nyilvánosságra. A meglévő részeredmények alapján biztosra vehető, hogy - az előzetes várakozásoknak megfelelően - az országot már 24 éve irányító Mubarak elnök nyeri a választást, így újabb hatéves időszakra hatalmon maradhat. Mubarak mostanáig hatévente népszavazással erősítette meg magát tisztségében. Ezúttal kilenc ellenjelölttel kellett megküzdenie, így számos egyiptomi szemében a választás puszta ténye nagyobb jelentőséggel bír, mint az eredmény.
A hatóságok nem teszik közzé sem az egyes választókerületek, sem a tartományok részeredményét, ami a Szájfínkum (Látunk benneteket) egyiptomi polgárjogi mozgalom szerint gyakorlatilag lehetetlenné teszi majd annak megállapítását, hogy az elnökválasztás hivatalos országos végeredménye megfelel-e a valóságnak. A mostani szavazást megfigyelők mégis mérföldkőnek tartják, amelyen lemérhető lesz, hogy a kairói kormány mennyire kötelezte el magát a reformok mellett, és mennyire enged az Egyesült Államoknak, amely a Közel-Kelet több országában is igyekszik latba vetni befolyását demokratikus változások elérése érdekében.
A szervezők berkeiből származó értesülések szerint a részvételi arány 30 százalék körül mozgott, a szavazóhelyiségek rendjét felügyelő bírák és civil szervezetek azonban 15-18 százalékos részvételi arányról beszélnek. A bírák jelezték, hogy a voksok összeszámlálásakor sok érvénytelen szavazócédulát találtak.
Kairóban több ellenzéki szervezet azzal vádolta meg Mubarak támogatóit, hogy a szavazóhelységekben az elnök javára korteskedtek. Az Ibn Haldún politikai elemző központ, amely több mint 2200 megfigyelővel ellenőrizte a szavazás tisztaságát, arról számolt be, hogy számos visszaélés mellett az államfő Nemzeti Demokrata Pártjának hívei 50-100 egyiptomi fontot (9-18 dollárt) fizettek minden egyes Mubarakra leadott szavazatért.
Vidékről ugyancsak számtalan panasz érkezett a helyi választási bizottságokra, mert nem függönyözték el a szavazófülkéket, nem használtak a többes szavazás megakadályozását szolgáló speciális tintát a szavazók hüvelykujjának megjelöléséhez, sőt nem egyszer még szabályos urnát sem bocsátottak rendelkezésre. A tájékoztatási minisztérium ezzel szemben "kisebb incidensek igen korlátozott számáról" tud, amelyek véleménye szerint "a résztvevők tapasztalathiányára vezethetők vissza".
A választás hivatalos eredményét legkésőbb szombaton hozzák nyilvánosságra. A meglévő részeredmények alapján biztosra vehető, hogy - az előzetes várakozásoknak megfelelően - az országot már 24 éve irányító Mubarak elnök nyeri a választást, így újabb hatéves időszakra hatalmon maradhat. Mubarak mostanáig hatévente népszavazással erősítette meg magát tisztségében. Ezúttal kilenc ellenjelölttel kellett megküzdenie, így számos egyiptomi szemében a választás puszta ténye nagyobb jelentőséggel bír, mint az eredmény.
A hatóságok nem teszik közzé sem az egyes választókerületek, sem a tartományok részeredményét, ami a Szájfínkum (Látunk benneteket) egyiptomi polgárjogi mozgalom szerint gyakorlatilag lehetetlenné teszi majd annak megállapítását, hogy az elnökválasztás hivatalos országos végeredménye megfelel-e a valóságnak. A mostani szavazást megfigyelők mégis mérföldkőnek tartják, amelyen lemérhető lesz, hogy a kairói kormány mennyire kötelezte el magát a reformok mellett, és mennyire enged az Egyesült Államoknak, amely a Közel-Kelet több országában is igyekszik latba vetni befolyását demokratikus változások elérése érdekében.