A kivonulás ellenére nyitva áll a Gázai övezet nemzetközi jogi státusának kérdése. Az izraeli vezetés kilátásba helyezte, hogy kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsától: mondja ki határozatban, hogy a Gázai övezet többé nem megszállt terület. A palesztinok szerint azonban továbbra is megszállás alatt lévőnek tekintendő e terület, így Izrael nem mentesül azon kötelezettségei alól, amelyeket a nemzetközi jog a megszállóra ró. Érvelésük szerint semmiképpen sem lehet a megszállás megszűnéséről beszélni addig, amíg Izrael ellenőrzi a Gázai övezet határait és légterét. Hivatkoznak továbbá a mindkét fél által aláírt 1993-as oslói egyezményre is, amely szerint Izrael mindaddig megszállónak minősül a palesztin területeken, amíg meg nem születik a békeszerződés a szembenállók között.
Az utóbbi hetekben tárgyalások folytak a Gázai övezet déli részén fekvő - négy éve zárva tartó - rafahi nemzetközi repülőtér újranyitásáról és egy kikötő építéséről. A tárgyaló felek azonban minduntalan beleütköztek a biztonsági helyzettel összefüggő rendezetlen kérdésekbe. Izrael változatlanul ellenőrzése alatt tartja a Gázai övezet légterét és a területhez tartozó vizeket. Izraeli illetékesek azzal magyarázzák az ellenőrzés fenntartását, hogy csak így lehet megakadályozni az övezetbe irányuló fegyver- és lőszercsempészést.
Mint az izraeli hadsereg szóvivője közölte, a már meglévőn kívül egy második elektromos kerítést is emelnek 50 kilométer hosszan a Gázai övezet mentén, hogy megakadályozzák palesztinok beszivárgását Izraelbe. Az új építmény és az egy évtizeddel ezelőtt megépített, majd elektromos berendezéssel is ellátott első kerítés együttesen 70-150 méter széles ütközőzónát határol majd körül. E senki földjét kamerák és távvezérelt járművek pásztázzák majd.