Schrödert küzdőszelleme végigkísérte pályáján. Nagyon szerény körülmények között született 1944-ben Mossenbergben. Édesapját nem ismerte, az apa a második világháborúban román területen halt meg, ott is temették el. A hat fős családot az anya, Erika tartotta össze. Gerhardnak igen fiatalon állás után kellett néznie, kereskedelmi tanuló lesz. Küzdőszellemét, akaraterejét amatőr labdarúgóként is acélozza, őt tekintik az állandóan hajtó, a "futballpályát felszántó" focista példaképnek.
Gerhard Schröder © AP |
Ez az álma 1998. szeptember 27-én, 16 évi szociáldemokrata ellenzékiség után valóra vált. Schröder vezette országos szinten az első szociáldemokrata-zöld kormányt. Összefog az SPD balszárnyát képviselő Oskar Lafontaine-nel. Az elképzelt munkamegosztás az lenne, hogy Lafontaine vezetné a pártot, a gazdasági hatalmasságokkal kiváló kapcsolatokat ápoló, mérsékelt, pragmatikus Schröder pedig az "új közép" jegyében kormányozna.
Két dudás azonban nem fért meg egy csárdában, avagy az egyik politikai filozófia kiszorította a másikat. Lafontaine 1999 márciusában távozott a politikai színtérről, Schröder átvette a párt vezetését is, amit 16 hónappal ezelőtt leadott Franz Münteferingnek. A "Brandt-unokákból", Willy Brandt politikai neveltjeiből csak
Schröder maradt a színen.
2003-ban, talán elkésve, hirdette meg Agenda 2010 címen a jóléti államot megreformálni, karcsúsítani kívánó szociális-gazdasági programját, amelyet a társadalom berzenkedve fogadott, s pártján belül is ellenkezést váltott ki. Májusban, a sorozatosan elvesztett helyi választások után állt elő azzal az elképzeléssel, hogy új felhatalmazást kér a választóktól politikájának folytatására, s ezzel együtt pártját is megmenti.
Gerhard Schröder többször nősült, negyedik felesége, Doris Köpf újságíró is volt, mielőtt a nemzet második asszonya lett. A házasságba Doris hozott egy lánygyermeket előző kapcsolatából, a házaspár nemrég egy Viktorija nevű orosz kislányt fogadott örökbe. Schrödernek korábbi házasságaiból nem született gyereke.