| Megvan a kétharmad? |
| Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke győzelmi nyilatkozatában az állam megjavítását ígérte, ami szavai szerint azt jelenti, hogy a közéletben helyre kell állítani a tisztességet, s újra meg kell teremteni az államba vetett hitet és bizalmat. Az eddig kormányzó SLD választási veresége mindenekelőtt az elmúlt időszakban elharapódzó korrupcióra vezethető vissza. Elismerte a PiS győzelmét a második helyen végzett PO elnöke, Donald Tusk is, aki jókívánságait fejezte ki Kaczynskinek. "Szeretnénk hinni, hogy Lengyelország jó és biztos kezekben van" - hangoztatta a PO második számú vezetője, Jan Rokita, aki egyben megerősítette, hogy a PO kész az együttműködésre a választásokon győztes párttal. Varsóban már arról folyik a találgatás, hogy a 460 fős alsóházban a két jobboldali párt koalíciója 299-310 mandátumra tehet szert, tehát az új kormányoldalnak akár meglehet az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többsége. |
Második helyen végzett az ugyancsak ellenzéki, jobboldali liberális Polgári Platform (PO) 26,35 százalékkal, őt követi az eddig kormányzó Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 11,11 százalékkal, ami szép eredmény ahhoz képest, hogy nemrég még az is kérdéses volt, bekerülhet-e egyáltalán a 460 fős Szejmbe. Bejutott még a parlamentbe a szélsőséges populista Önvédelem agrárpárt (10,21 százalék), a nemzeti-katolikus, jobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR) (8,32) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) (5,71).
A TVP1 televízió által ismertetett, a PBS és az OBOP közvélemény-kutató cégek által végzett exit poll felmérések ugyancsak hasonló arányokról tanúskodtak. Eszerint a PiS 27,6 százalékot szerzett, míg a PO 24,1 százalékkal végzett a második helyen. A harmadik helyen az SLD áll 11,3 százalékkal, őt követi egyaránt 10,5 százalékkal a jobboldali LPR és az Önvédelem. Bejutott még a parlamentbe a szavazatok 5,9 százalékával a Lengyel Parasztpárt, amely a most lezárult törvényhozási ciklus első éveiben a baloldallal együtt kormányzott.
A részvétel nem végleges adatok szerint rendkívül alacsony, 38,3 százalékos volt.
Két hét múlva a lengyelek arról döntenek majd, ki legyen az ország köztársasági elnöke. Érdekesség, hogy nem indul egyetlen esélyes baloldali jelölt sem, mivel Wlodzimierz Cimoszewicz alsóházi elnök a személyét lejárató kampány miatt visszalépett. Indul viszont a mostani parlamenti választáson győztes PiS miniszterelnök-jelöltjének, Jaroslaw Kaczynskinek az ikertestvére, Lech Kaczynski. A vasárnapi választásokat megelőzően azonban nem neki, Varsó főpolgármesterének, hanem Donald Tusknak (PO) adták a legnagyobb esélyt az elnöki posztra.
A most győztes két jobboldali pártot általában potenciális kormánykoalíciós erőknek tartják, miközben számos kérdésben egymással ellentétes álláspontra helyezkedtek. PiS például csökkentené a homoszexuálisok jogait, nyíltan abortuszellenes, visszaállítaná a halálbüntetést. Míg a Jan Rokita vezette liberális PO ezekről hallani sem akar, viszont privatizálná a még állami tulajdonban lévő vállalatokat, ami viszont a PiS-nek nem tetszik.
A kölcsönös bizalmatlanság ahhoz vezethet, hogy az érdemi koalíciós egyeztetésre csak az elnökválasztás után kerülhet sor.