A választási bizottság a leadott szavazatok 62 százalékának összeszámlálása után, kora hajnalban közzétett hivatalos közleménye szerint Donald Tusk, a konzervatív liberális Polgári Platform (PO) jelöltje a voksok 34,8 százalékát kapta, míg a második helyen a szeptember 25-i parlamenti választásokon győztes nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság pártjának (PiS) jelöltje, Lech Kaczynksi végzett a voksok 33,3 százalékával. A vasárnap esti urnazárást követő első exit poll felmérések a PO jelöltjének - egyben a párt vezetőjének - még jóval nagyobb arányú győzelmét vetítették előre.
| Éleződő viszony |
Orosz lapok a Lengyelországgal fennálló viszony éleződését várják a jobboldali fordulatot betetőző lengyel elnökválasztástól, akár Donald Tusk, a Polgári Platform, akár Lech Kaczynski, a Jog és Igazságosság pártjának jelöltje nyeri el az államfői posztot a két hét múlva esedékes döntő voksoláson. "A lengyelek két olyan jelölt közül választanak elnököt, aki rosszul, illetve még rosszabbul viszonyul Moszkvához" - írta az orosz kormánylap, a Rosszijszakaja Gazeta hétfői számában. "A Kwasniewski-korszak vége semmi jót nem ígér Oroszországnak" - állapította meg liberális lap létére a Kommerszant is, a két elnöki ciklus után távozó Aleksander Kwasniewskire utalva. |
Az elnökválasztáson egyébként tizenkét jelölt indult, közülük a harmadik helyen a szélsőbaloldali Andrzej Lepper a szavazatok 13,2, míg negyedikként a szociáldemokrata Marek Borowski a voksok 10,2 százalékát kapta.
A második forduló eredményétől függően immár bizonyos, hogy parlamenti választások nyomán egymással koalícióra lépni készülő, egyaránt a demokráciapárti Szolidaritás mozgalomból kinőtt két jobboldali párt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a másodikként befutott Polgári Platform (PO) valamelyikének a jelöltje foglalhatja el az eddigi elnök, Aleksander Kwasniewski által két cikluson keresztül birtokolt köztársasági elnöki széket.
Maga Kwasniewski egyébként meglehetősen csalódottan nyilatkozott, amit megfigyelők mindenekelőtt a baloldal jelöltjének számító, szociáldemokrata Borowski lemaradásával magyaráznak.
"A lengyelek élen jártak a demokráciáért vívott harcban, most azonban nem akarják kihasználni ezt" - hangoztatta a még hivatalban lévő elnök, aki arra intette a baloldali szavazókat, hogy a második elnökválasztási fordulóban arra a jelöltre adják le voksukat, aki jobban képviseli érdekeiket.
Rendkívül alacsony, mindössze 49,6 százalékos volt a részvétel, ami arra utalt, hogy a választópolgárok többsége nem ment el szavazni. Emiatt mélységes megdöbbenésének adott hangot a lengyel demokrácia nemzeti hősének, egyben a Szolidaritás mozgalom megalapítójának számító Lech Walesa korábbi elnök is, aki gdanski otthonából nyilatkozott a televíziónak. "Amikor a demokráciáért harcoltunk, azt hittem, hogy az emberek kihasználják ezt" - hangoztatta Walesa.
Az elnökválasztást megelőző felmérések a PO jelöltje, a 48 esztendős Donald Tusk győzelmét vetítették előre Maga Tusk a végső győzelem reményében nyilatkozott az exit poll felmérések ismeretében, hangoztatva, hogy - mint fogalmazott - "már csak egy pár lépés van hátra". Azt azonban már óvatosabban tette hozzá, hogy a második fordulóban nehezebb dolga lesz, mert "nem tizenegy, hanem csupán egy riválissal kell megküzdenie."
A második helyen végzett Lech Kaczynski, egyben Varsó főpolgármestere ugyanakkor hangoztatta, hogy nem adta fel a harcot. "Nem vagyok vereségre ítélve" - jelentette ki , hozzátéve, hogy lát esélyt a győzelemre a második fordulóban.
Az első értékelések szerint a PiS parlamenti választási győzelme némi hátrányt jelentett az 56 éves Lech Kaczynski számára. A Jog és Igazságosság párt "frontembere" ugyanis Jaroslaw Kaczynski, Lech ikertestvére, a lengyelek pedig nem kívánták a teljes hatalmat - a kormányzati megbízatás után az elnöki pozíciót is - egyazon család kezébe adni.
Jaroslaw Kaczynski ugyanakkor minden tőle telhetőt elkövet annak érdekében, hogy segítse testvére elnökválasztási győzelmét. Annak ellenére, hogy pártja, a PiS nyerte meg a két héttel ezelőtti parlamenti választásokat, ő maga lemondott a miniszterelnöki ambíciókról.
Megfigyelők úgy értékelik, hogy a vasárnapi elnökválasztás eredménye aligha könnyítette meg a parlamenti választásokon győztes két jobboldali párt kormánykoalíciós tárgyalásait. A személyes rivalizálás és az elhúzódó elnökválasztási kampány nyomán Varsóban arra számítanak, hogy az új lengyel kormány megalakulása még hosszú időt vesz igénybe.
Az elnökválasztás első fordulójának hivatalos végeredményét várhatóan hétfő este teszik közzé.