"Ez jóval több, mint amire tíz évvel ezelőtt bárki is gondolt volna" - mondta a jelenségről szólva a felmérés egyik szerzője, Bob Papper telekommunikácós szakértő. A televízió a vezető médium, napi négy órán át nézik, de feljövőben van a személyi számítógép, amely az internetes alkalmazásokat is figyelembe véve alig marad el ettől. A tanulmány szerint a médiával töltött idő mintegy 30 százalékában egyszerre több korszerű eszközt is használnak - mintha valaki tévésorozatot nézve futná át a postáját.
A vizsgálat szerint - érdekes módon - a 18-24 éves korosztály kevésbé használja a világhálót, mint mások, eltekintve persze a 65 éven felüliektől. Egyes szakértők attól tartanak, hogy az információkkal elárasztott fogyasztók végül nem fogják tudni megkülönböztetni a híreszteléseket a tényektől. Papper professzor maga is feltette a kérdést, mit jelent mindez a társadalom számára, s külön vizsgálta, miért tölt el valaki bizonyos időt internetezéssel, mobiltelefonjának használatával vagy tévézéssel, és ez hogyan hat az egyéniségére.
A Ball State egyetem tanulmánya részben igazolja egy másik kutatás tanulságait. Ez arra vonatkozott, hogy miért használják a világhálót az amerikaiak. A Pew Internet és az American Life Project januárban közzétett felmérése szerint 2004 végén naponta átlag 70 millió amerikai használta az internetet levelezésre, tájékozódásra, egészségügyi és utazási hírek után kutatva - ez 37 százalékkal több, mint négy évvel korábban.
A jövőben, az olcsó technológiák terjedésével ez az arány várhatóan tovább nő majd, mert a lakosság mind nagyobb része képes élni az információs forradalom eredményeivel.
Így például a Google internetes böngésző szolgálat új programot jelentett be, amely lehetővé tenné San Francisco teljes területén a vezeték nélküli internetes kapcsolatot, míg a MIT, a Massachussetts Institute of Technology százdolláros hordozható számítógép kifejlesztésén dolgozik a fejlődő országokban élő gyermekek számára.
A Ball State egyetem 400 személy médiahasználatát vizsgálta: elemezték, hogy 5000 órán át hogyan alkalmaztak 15 különböző kommunikációs-információs csatornát, a tévétől az e-mailen át az írott sajtóig, a mobiltelefonig és a különböző internetes honlapokig.
Mike Bloxham, a tanulmány egyik készítője fontosnak tartotta annak hangsúlyozását, hogy a felmérésbe nem a legfrissebb újdonságokra azonnal lecsapó felhasználókat vontak be, hanem átlagembereket.