UNESCO: a kultúra nem áru

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A kulturális sokszínűség megőrzését célzó egyezményt nagy többséggel – Egyesült Államok és Izrael tiltakozása ellenére – fogadta el az UNESCO 33. közgyűlésén Párizsban.

Az egyezményt, amely kimondja, hogy a kultúra nem hasonlítható a világkereskedelem egyéb árucikkeihez az UNESCO (az ENSZ oktatási, nevelési és tudományos szakosított szervezete) jelen lévő 154 tagországából 148 támogatásával szentesítették csütörtök este. A Franciaország és Kanada által beterjesztett indítvány voksolásánál Ausztrália, Nicaragua, Honduras és Libéria tartózkodott, míg az Egyesült Államok és Izrael az amerikai kultúra elleni akcióként értékelte a kezdeményezést, s ellene szavazott.

A 35 cikkből álló dokumentum azt hangsúlyozza, hogy a kulturális tevékenységek, értékek és szolgáltatások nem tekinthetőek kizárólagosan kereskedelmi cikkeknek, és ezzel lehetővé teszi a tagországoknak, hogy kulturális örökségük védelmében az általuk szükségesnek ítélt intézkedéseket megtegyék. Az egyezményt – amely azután lép csak életbe, hogy legalább harminc ország ratifikálta – beterjesztői az amerikai "kulturális imperializmus" elleni védőbástyának tekintik.

Párizs diplomáciai sikerként könyvelte el a szavazást, és úgy értékelte, hogy az egyezmény elfogadásával gyakorlatilag a teljes nemzetközi közösség támogatása mellett a "kulturális kivétel" francia koncepciójának sikerült jogi alapokat biztosítani.

A Le Monde című párizsi napilap elemzésében kiemelte, hogy ezentúl ezzel az új nemzetek feletti joggal az ENSZ-tagállamok szabadon alkothatják meg a művészi alkotást segítő politikájukat a jelenleg domináló amerikai kultúrával szemben.

"Nem egyszerűen a filmipara érdekei elleni fenyegetés táplálta az Egyesült Államok ellenséges hozzáállását. Sokkal inkább a konvenció politikai jelentősége, mint tartalma, s az a gondolat, hogy megszületett egy kiáltvány egy másfajta globalizáció érdekében" – nyilatkozta Jean Musitelli, Franciaország volt UNESCO-nagykövete, az egyezmény szövegének egyik megfogalmazója.

Az Egyesült Államok csalódottságának adott hangot. Louise Oliver Washington képviseletében "kétértelmű, protekcionista, hibás dokumentumnak" nevezte az egyezmény szövegét. Szerinte a konvenció a szólás szabadságának megkérdőjelezése, és felhívta a figyelmet, hogy a kulturális kivétel fogalma soha nem került meghatározásra.