Az EU-bizottság elnöke, José Manuel Barroso gratulált a lengyel politikusnak, s meggyőződését fejezte ki, hogy Varsó folytatja majd integrációs erőfeszítéseit. Ugyanakkor - finom figyelmeztetésként - arról is szólt, hogy reméli, az ország "aktív szerepet fog játszani az EU-n belüli politikai és gazdasági reformok előremozdításában".
Megfigyelők szerint ez utóbbit Brüsszel azért tartotta fontosnak kiemelni, mert Kaczynski a választási kampány során kissé euroszkeptikus nézeteket vallott, s ráadásul - riválisától, Donald Tusktól eltérően - nem a liberális reformok fontosságát, hanem a lengyel társadalmon belüli megosztottság, s "szociális törés" orvoslásának fontosságát hangsúlyozta.
EU-diplomaták attól tartanak, hogy Varsó az új elnök irányítása mellett nehezebb partner lesz, mint eddig volt. Részben azért, mert Kaczynskit nem nagyon érdeklik a külügyek, inkább hazai témákkal foglalkozott. Választási kampányban ugyanakkor előre leszögezte, hogy az általa irányított új lengyel vezetés az eddiginél határozottabban fog kiállni az ország érdekeiért az EU-ban. (Sok szakértő szerint ez valószínűleg megnehezíti majd a 2007-2013 közötti keretköltségvetés amúgy is zsákutcában veszteglő tárgyalásait.)
Két konkrét kérdésben, a homoszexuálisok jogait és a halálbüntetést illetően Kaczynski nézetei teljesen ellentétben állnak az EU álláspontjával: varsói polgármesterként például nem engedélyezett egy homoszexuális tüntetést a fővárosban, s támogatta a halálbüntetés visszaállítását. Az EU-t ez az álláspont már szeptember végén reagálásra késztette, hiszen már a csatlakozási tárgyalások megkezdésének is alapfeltétele a halálbüntetés eltörlése.