Magyar segély |
A magyar kormány százezer dolláros (mintegy húszmillió forintos) humanitárius gyors segítséget szavazott meg a földrengés sújtotta Pakisztánnak - jelentette be a kormányszóvivő október 10-én. Két nappal később a a Baptista Szeretetszolgálat jelentette be, hogy négy munkatársa további húszezer dolláros gyorssegélyt visz Pakisztánba. |
A szervezet kritikájának megfogalmazása azért vált időszerűvé, mert a támogatásban érintett országok ma találkoznak Genfben azért, hogy a segélyek összege növekedhessen. Az ENSZ korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy a pénz hiánya és a helyi logisztikai problémák – mint a járhatatlan utak – súlyos problémákat vetnek fel, hiszen a segítség elmaradása miatt 800 ezer túlélő tulajdonképpen csapdába került, és akár meg is halhatnak.
A világszervezet szerint a földrengés túlélőinek 20 százaléka még semmilyen segítséget sem kapott. „A logisztikai problémák mindennapi rémálommá váltak, ezt tetőzi a pénz hiánya” – mondta a BBC-nek az Oxfam igazgatója, Phil Bloomer. „Itt az ideje, hogy a tehetős államok kormányai a zsebükbe nyúljanak és kivegyék részüket a segítségnyújtásból. Amennyiben a mostani helyzet nem változik, a közvéleményt sokkolni fogja, hogy a jómódú államok milyen kevés segítséget nyújtottak” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok, Japán, Németország és Olaszország is sokkal kisebb összeget ajánlott fel, mint amekkorát elvártak volna a fejlett gazdasággal rendelkező országoktól. Ezt azonban további hét országnak sikerült „felülmúlnia”, hiszen Belgium, Görögország, Portugália, Ausztria, Franciaország, Finnország és Spanyolország semmilyen anyagi támogatást sem nyújtott a földrengés sújtotta térségnek.
Az Oxfam figyelmeztet: a vészhelyzet súlyossága és a kapott adományok mértéke közötti különbség emberéleteket követelhet. Az ENSZ létrehozott szeptemberben egy pénzügyi alapot, amely a katasztrófák és vészhelyzetek esetén nyújthatna anyagi támogatást a rászorultaknak. A világszervezet kasszájába azonban még csak a szükséges összeg 20 százaléka folyt be.