A visszahívott képviselők munkájukat a külügyminisztériumban folytatják tovább - jelentette be szerdán Manusehr Mottaki külügyminiszter. A The Times előzőleg "legalább húsz nagykövet" hazahívásáról számolt be teheráni nyugati diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A brit napilap úgy értesült, hogy Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és az ENSZ-képviseleteken lesz nagykövetcsere, de Ázsiából és az arab térségből is visszaparancsolnak misszióvezetőket. A leváltásra ítéltek közül sokan Hasemi Rafszandzsani volt elnök híveinek számítanak, és a Mahmúd Ahmedinezsád ultrakonzervatív elnök által kinevezett új kormány szerint túlságosan liberálisak.
A diplomáciai testület átalakítása nem áll meg a külképviseleteken, a teheráni sajtó szerint a külügyminisztériumban is várhatók személyi változások. Iráni hírügynökségi beszámolók szerint a személycseréknek nincs politikai háttere, Teheránban dolgozó külföldi diplomaták ezzel szemben azt állítják, hogy a változások az új köztársasági elnök keményvonalas politikájával függnek össze. Egyelőre nem világos, hogy a diplomaták Ahmadinezsád irányvonala elleni tiltakozásul hagyják el posztjaikat vagy az elnök intézkedett leváltásukról.
A diplomáciai testület átalakítása különösen kényes, az iráni atomprogram keltette feszült időszakban következett be, amit csak tetézett az ultrakonzervatív elnök egy hete tett és óriási nemzetközi felháborodást kiváltó kijelentése, miszerint "Izraelt le kell törölni a térképről". Ahmadinezsád szavai kedvező visszhangra találtak ugyanakkor a szerdai, központilag szervezett iráni tüntetéseken, amelyeken az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének 25 évvel ezelőtti elfoglalására emlékeztek meg.
Ahmadinezsád elnök szerdán kisebb meglepetést okozott azzal, hogy egy szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező személyt javasolt az ország fő bevételi forrását jelentő ágazat, az olajipart irányító minisztérium élére. A jelölt, a 46 éves Szádek Mahszuli tábornok a Forradalmi Gárdák egyik parancsnoka.
A brit napilap úgy értesült, hogy Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és az ENSZ-képviseleteken lesz nagykövetcsere, de Ázsiából és az arab térségből is visszaparancsolnak misszióvezetőket. A leváltásra ítéltek közül sokan Hasemi Rafszandzsani volt elnök híveinek számítanak, és a Mahmúd Ahmedinezsád ultrakonzervatív elnök által kinevezett új kormány szerint túlságosan liberálisak.
A diplomáciai testület átalakítása nem áll meg a külképviseleteken, a teheráni sajtó szerint a külügyminisztériumban is várhatók személyi változások. Iráni hírügynökségi beszámolók szerint a személycseréknek nincs politikai háttere, Teheránban dolgozó külföldi diplomaták ezzel szemben azt állítják, hogy a változások az új köztársasági elnök keményvonalas politikájával függnek össze. Egyelőre nem világos, hogy a diplomaták Ahmadinezsád irányvonala elleni tiltakozásul hagyják el posztjaikat vagy az elnök intézkedett leváltásukról.
A diplomáciai testület átalakítása különösen kényes, az iráni atomprogram keltette feszült időszakban következett be, amit csak tetézett az ultrakonzervatív elnök egy hete tett és óriási nemzetközi felháborodást kiváltó kijelentése, miszerint "Izraelt le kell törölni a térképről". Ahmadinezsád szavai kedvező visszhangra találtak ugyanakkor a szerdai, központilag szervezett iráni tüntetéseken, amelyeken az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének 25 évvel ezelőtti elfoglalására emlékeztek meg.
Ahmadinezsád elnök szerdán kisebb meglepetést okozott azzal, hogy egy szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező személyt javasolt az ország fő bevételi forrását jelentő ágazat, az olajipart irányító minisztérium élére. A jelölt, a 46 éves Szádek Mahszuli tábornok a Forradalmi Gárdák egyik parancsnoka.