Az iráni államfő a múlt héten fehéren-feketén kijelentette: Izraelt el kell törölni a föld színéről. Megerősítette ezt később az iráni diplomácia vezetője, Manusehr Mottaki külügyminiszter is, aki aláhúzta: az elhangzottak Teherán hivatalos politikájának tekinthetők. A nagy nemzetközi felháborodás és a nyilatkozatot elítélő ENSZ-határozat megszületését követően ugyan az iráni vezetés igyekezett puhítani álláspontját, és szövevényes kommentárral ködösítette a két vezető szavait.
Elemzők és kommentátorok retorikai túlkapásként értékelték Mahmúd Ahmadinezsád beszédét, és azzal a konklúzióval zárták véleményüket, hogy Izrael közvetlen katonai veszélynek e pillanatban nincs kitéve.
A szavakkal nem szabad játszani a térségben – óvott Matus János egyetemi tanár attól, hogy bárki is elbagatellizálja a történteket. Az iráni politikai vezetés nyilatkozatai még akkor is veszélyesek, ha nem áll mögöttük komoly katonai szándék, mert visszhangra találnak az iszlám világban. Mindenekelőtt azok között, akik hasonló módon gondolkodnak Izraelről. Ösztönzően hatnak a szélsőséges fundamentalista körökre, amelyek az Izrael elleni terrorista akciókat elkövetik. De nem lebecsülendő a számukra nyújtott ideológiai támogatás sem, vagyis – fűzte hozzá Matus János -, meglevő tendenciákat erősítenek föl hasonló tartalmú politikai nyilatkozatok a térségben.
Nemzetközi jogi szempontból is abszurdum az, ami Teheránban elhangzott, figyelmeztet a szakértő. Az ENSZ Alapokmánya szerint tilos a más állam ellen elkövetett agresszió, de még az elpusztításával való fenyegetés is.
Mahmúd Ahmadinezsád államfő nyilatkozatát súlyosbítja az a tény, hogy Irán nukleáris fegyver előállítására törekszik, és az Európai Unió és az ország közötti tavaszi genfi tárgyalási forduló eredménytelen volt az iráni atomprogramról. Matus János a hvg.hu-nak leszögezte: mindinkább megérett a helyzet arra, hogy a Biztonsági Tanács állást foglaljon a kérdésben.
Mohai V. Lajos