A párizsi utcákról érkező hadijelentések ellenére az európai elit igyekszik kizárólag francia problémaként értékelni a történéseket - írta a liberális orosz Vremja Novosztyej napilap hétfői számában. Ezt az elhatárolódó magatartást Fjodor Lukjanov politológus azzal magyarázza, hogy valójában egyetlen kormány sem tudja, miképpen lehetne megoldani azoknak a külföldieknek a problémáját, akik nem tudnak beilleszkedni a számukra új társadalomba.
Megszólal egy érintett |
Az utcai gerillaharc két gyerek tragikus halála miatt Clichy-sous-Bois-ban lángolt fel először. A hvg.hu a történésekről és az okokról kérdezte Hegedűs Tamást, az áldozatok tanárát. Olvassa el a hvg.hu interjúját! |
A társadalom egészséges erői egyre nehezebben állhatnak ellen a kisebbségek (többnyire teljesen megalapozatlan) követeléseinek anélkül, hogy a nacionalistáknak minősüljenek. De ez a címke a jelek szerint hamarosan nem lesz többé szégyenbélyeg az európai politikusok szemében, máskülönben egész Európára súlyos ítélet mondatik ki - fejtegette Vlagyiszlav Inozemcev közgazdász kutató a lapban.
Az integráció nem sikerült
Felkészületlenül érték a francia politikusokat a bevándorlók között kitört zavargások, holott tény, hogy a problémák nem az egyik napról a másikra, s nem véletlenül keletkeztek - véli a prágai sajtó.
"A most kirobbant keverék már évek óta készült, hiszen az első tiltakozó akciókra, amelyekben az észak-afrikai bevándorlók felhívták a figyelmet nehéz helyzetükre még 1983 novemberében, a 14 éves Mitterand-éra kezdetén került sor" - írja a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap. A mai jobboldal, akárcsak a korábban kormányzó baloldal egyaránt felelősek azért, hogy a franciaországi városok peremei a gettókhoz hasonlítanak - szögezi le a tekintélyes lap.
A probléma nem magában a bevándorlásban van, hanem abban, hogyan épültek, illetve nem épültek be a bevándorlók a francia társadalomba. A bevándorlók integrációja úgy Franciaországban, mint néhány más nyugat-európai országban is nem túl sikeres - véli a konzervatív Lidové Noviny.
A baloldali Právo szerint a fiatal muzulmánokban felgyülemlett negatív energia kitörésének, így a zavargásoknak is a legfőbb oka a cél és a jövő nélküli élet, amely a bevándorlók jelentős részét érinti. Azt már nehéz meghatározni, hogy ebben konkrétan milyen szerepe van a muzulmán mentalitásnak, a francia állam rossz szociális politikájának, illetve a muzulmán vallási hagyományok és a nyugati világ közötti eltéréseknek. Az azonban világos, hogy az e téren megmutatkozott semmittevés most tömeges agresszivitássá fajult.
A legnagyobb hiba az volt, hogy a francia vezetés hosszú ideig önmagukra hagyta a problémás elővárosokat, lakótelepeket - véli a liberális Mladá Fronta Dnes.
Erdogan: az iszlám fátyol megtiltása az oka
Erdogan: a fátyol az oka © AP |
"Mi mindig megvédtük a civilizációk szövetségét, hogy az iszlámot és a Nyugatot közelítsük egymáshoz, és meg akartuk értetni, hogy mennyire fontos Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz e téren. Egyesek azonban, főleg a franciák, ezt nem akarták megérteni" - jelentette ki a török kormányfő.
Irán beszél emberi jogokról
Irán vasárnap felszólította Franciaországot, hogy tartsa tiszteletben az emberi és kisebbségi jogokat a tíz napja tartó zavargások után is. "Reméljük, hogy a francia kormány tiszteletben tartja nép jogait és békésen válaszol követeléseire, és nem leszünk tanúi az emberi jogok megsértésének az országban" - jelentette ki Hamid Reza Aszefi iráni külügyi szóvivő, aggodalmának adva hangot a franciaországi helyzettel kapcsolatban.
Irán, amelyet rendszeresen megbélyegez a nemzetek közössége az emberi és kisebbségi jogok megsértése miatt, többnyire azzal válaszol, hogy azokat az eseteket idézi fel, amelyeknek Nyugaton a muzulmán lakosság esik áldozatul.
Az orosz külügyminisztérium óvatosságra intette vasárnap Franciaországba készülő, vagy már ott tartózkodó állampolgárait a városokban eluralkodó erőszak miatt. A közlemény felszólította az oroszokat, hogy "szigorúan kövessék a helyi hatóságok és utazási irodák előírásait."