Az előterjesztés szándékát kedden jelentette be Óbecsén Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke.
A három párt közösen keresi fel a három autonómiakoncepcióval az érintetteket - mondta Páll Sándor. A három párt autonómiakoncepciója bizonyos tekintetben eltér egymástól - a VMPD elképzelései között például nem szerepel a területi autonómia -, de Páll szerint kiegyeztek abban, hogy elfogadnák azt, ha Belgrád csak egyikük elképzelését tartaná megvalósíthatónak.
A VMDK elnöke szerint azonosan kell kezelni a Szerbiában élő összes kisebbséget, és a Koszovó jogállásáról kezdődött tárgyalások jelentik azt a pillanatot, amikor rendezni kell minden szerbiai kisebbség helyzetét.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) - amelynek összehasonlíthatatlanul nagyobb a támogatottsága, mint az említett három párté együttesen - nem csatlakozott a VMDP által kezdeményezett hárompárti összefogáshoz.
A vajdasági tartományi autonóm hatáskörök részbeni visszaszolgáltatásával, illetve a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával a VMSZ részben vagy teljesen megvalósítottnak tekinti hármas autonómiakoncepciójának két pillérét, a tartományi és a perszonális autonómiát.
A magyar területi autonómia kiépítése az alkotmányozási folyamatra vár: a VMSZ elképzelése teljesülne, ha Szerbia új alkotmányába bekerülne a helyi önkormányzatok összefogásával létrejövő soknemzetiségű régiók kialakítására tett javaslata.
A magyar területi autonómiát az elmúlt hetekben újvidéki politikai elöljárók sokasága utasította el, közöttük Bojan Pajtics tartományi kormányfő és Bojan Kostres parlamenti elnök is.
A három vajdasági magyar párt keddi kezdeményezésére reagálva Borisz Tadics szerb elnök leszögezte, hogy "a vajdasági megoldások nem lehetnek egyenértékűek a koszovóiakkal". Tadics leszögezte, hogy a Vajdaság autonómiáját Szerbia új alkotmányában kell megvédeni, a nemzeti kisebbségeket pedig európai normák szerint kell oltalmazni.
A három párt közösen keresi fel a három autonómiakoncepcióval az érintetteket - mondta Páll Sándor. A három párt autonómiakoncepciója bizonyos tekintetben eltér egymástól - a VMPD elképzelései között például nem szerepel a területi autonómia -, de Páll szerint kiegyeztek abban, hogy elfogadnák azt, ha Belgrád csak egyikük elképzelését tartaná megvalósíthatónak.
A VMDK elnöke szerint azonosan kell kezelni a Szerbiában élő összes kisebbséget, és a Koszovó jogállásáról kezdődött tárgyalások jelentik azt a pillanatot, amikor rendezni kell minden szerbiai kisebbség helyzetét.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) - amelynek összehasonlíthatatlanul nagyobb a támogatottsága, mint az említett három párté együttesen - nem csatlakozott a VMDP által kezdeményezett hárompárti összefogáshoz.
A vajdasági tartományi autonóm hatáskörök részbeni visszaszolgáltatásával, illetve a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával a VMSZ részben vagy teljesen megvalósítottnak tekinti hármas autonómiakoncepciójának két pillérét, a tartományi és a perszonális autonómiát.
A magyar területi autonómia kiépítése az alkotmányozási folyamatra vár: a VMSZ elképzelése teljesülne, ha Szerbia új alkotmányába bekerülne a helyi önkormányzatok összefogásával létrejövő soknemzetiségű régiók kialakítására tett javaslata.
A magyar területi autonómiát az elmúlt hetekben újvidéki politikai elöljárók sokasága utasította el, közöttük Bojan Pajtics tartományi kormányfő és Bojan Kostres parlamenti elnök is.
A három vajdasági magyar párt keddi kezdeményezésére reagálva Borisz Tadics szerb elnök leszögezte, hogy "a vajdasági megoldások nem lehetnek egyenértékűek a koszovóiakkal". Tadics leszögezte, hogy a Vajdaság autonómiáját Szerbia új alkotmányában kell megvédeni, a nemzeti kisebbségeket pedig európai normák szerint kell oltalmazni.