A titkos dokumentumok nyilvánosságra hozatalát Radoslaw Sikorski lengyel nemzetvédelmi miniszter jelentette be pénteki sajtóértekezletén Varsóban, közölve, hogy aláírta az erre vonatkozó utasítást. Nem a teljes anyagot teszik hozzáférhetővé - arról, hogy mely része válik kutathatóvá, egy, a miniszter által felállítandó csoport fog dönteni, amely 2006. január 2-ig köteles átadni a miniszternek azoknak a dokumentumoknak a jegyzékét, amelyekről lekerül a "titkos" minősítés - jelentette az onet.pl lengyel internetes portál.
| Jövőre kivonulnak Irakból |
Sikorski azt is bejelentette, hogy Lengyelország 2006-ban "biztosan" kivonja csapatait Irakból, de ennek határideje januárról az év közepére tolódhat ki. Elmondta: megfelelő mértékben javult a biztonsági helyzet a lengyel ellenőrzésű közép-iraki övezetben ahhoz, hogy a lengyel katonák átadhassák feladataikat az iraki erőknek. Lengyelország 2500 fővel vett részt az iraki többnemzetiségű hadosztályban, ebből mára 1400-an maradtak még az arab országban. Az előző, baloldali kormány 2006 januárjában készült végleg kivonni a még Irakban szolgáló egységeket. Sikorski közölte, hogy a kormány december közepéig eldönti, betartja-e ezt a határidőt, vagy mintegy 900 katonát még egy fél évig Irakban hagy. A miniszter azt is elmondta, hogy Lengyelország "erősen támogatni fogja" a szomszédos Ukrajnának azt a kérését, hogy az országot 2008-ban vegyék fel a NATO-ba. |
Az iratanyag mintegy 1700 levéltári egységet tartalmaz. Szerepel köztük a VSZ titkos statútuma, a vezetőség találkozóinak jegyzőkönyvei, valamint Csehszlovákia 1968-as inváziójának dokumentációja. Sikorski szerint a nyilvánosságra hozatal jelképes áttörésnek minősíthető. "A posztkommunizmus korszakának végét jelenti Lengyelországban. Annak a korszaknak a végét, amelyben társadalmunk nem ismerte a teljes igazságot a múltról" - mondta. Az anyagot a miniszter a fasizmus és a kommunizmus bűntetteit vizsgáló Nemzeti Emlékezet Intézetének fogja átadni, ahol a történészek rendelkezésére bocsátják kutatás céljából.
A miniszter bemutatott egy 1979-es gyakorlótérképet is, amelyen egy elképzelt háborúban jelzik a szovjet és kelet-európai csapatmozgásokat és a nukleáris csapások kijelölt célpontjait. A VSZ egyebek között Brüsszelre, Münchenre és Kölnre is atomcsapást mért volna. Kiderül belőle - hangsúlyozta Sikorski -, hogy egy ilyen, a VSZ és a NATO között kirobbanó potenciális fegyveres konfliktus során Lengyelország hatalmas veszteségeket szenvedett volna, több mint kétmillióra rúgott volna a halottak és sebesültek száma, atomcsapás ért volna 43 lengyel várost, és nukleáris és vegyi szennyezés alá került volna az ország egy része.