Malalai Joya, a parlament tagja. Nők az új törvényhozásban © AP |
Az afgán fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, hogy megelőzzék a négy évvel ezelőtt megdöntött tálib rendszer fegyveres híveinek esetleges támadásait.
Hamid Karzai afgán elnök a demokrácia felé tett fontos lépésnek nevezte a gyűlést. Nagy taps fogadta a 91 esztendős Zahír Sah exkirályt, aki a száműzetésben eltöltött 29 év után 2002-ben tért haza és kapta meg a "Nemzet Atyja" címet.
| Hosszú szünet a demokráciában |
| Az ázsiai országnak nem volt választott parlamentje 1973 óta, amikor puccsal döntötte meg Zahír Sah uralmát unokaöccse, Daud Hán, aki egyúttal a nemzetgyűlést is feloszlatta. Ezután a káosz évtizedei következtek Afganisztánban, több államcsínnyel, az 1979-től 1989-ig tartó szovjet megszállással, majd az 1990-es évek polgárháborújával, amely az iszlám fundamentalista tálibok 1996-os hatalomra jutásához és öt évig tartó uralmához vezetett. Mindez közel egymillió halálos áldozatot követelt az országban. A tálib rendszernek az Egyesült Államok vezette koalíció katonai beavatkozása vetett véget 2001. októberében. |
Az új afgán parlamentben 68 nő kapott helyet, és képviselete van a különféle etnikai kisebbségeknek is. Összetétele azonban mégsem arat egyértelmű nemzetközi elismerést.
A New York-i központú Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet például felhívja a figyelmet arra, hogy a képviselőháznak legalább 60 százaléka a volt hadurakból és csatlósaikból áll.
A képviselők között van Raszul Szajjaf, akit a HRW háborús bűnökkel vádol, vagy Abdul Szalaam Roketi volt tálib parancsnok, aki azóta kibékült a kabuli kormánnyal. Bekerült a törvényhozásba az a volt tálib parancsnok is, aki felügyelte 2001 tavaszán a bamijáni óriás Buddha-szobrok szétlövését, illetve felrobbantását.