Lech Kaczynski © AP |
Kaczynski a szociáldemokrata Aleksander Kwasniewski utóda lett. Kwasniewski két elnöki ciklusban, összesen tíz évig volt hivatalban, harmadik mandátumért már nem indulhatott a lengyel alkotmány értelmében.
A magát hívő katolikusnak valló új elnök, a Szolidaritás független lengyel szakszervezet egykori aktivistája, majd Jerzy Buzek kormányának igazságügyi minisztere, aki 2002-től elnöki beiktatása előtti lemondásáig Varsó főpolgármestere volt, esküje végén ismét használta az "Isten engem úgy segéljen" formulát, amelyet Kwasniewski kihagyott a szövegből.
A konzervatív és nemzeti hagyományok melletti elkötelezettségét mutatja, hogy még ma beiktatása alkalmából ünnepi misét celebrálnak a varsói Szent János érseki székesegyházban, majd egy szabadtéri katonai ünnepség keretében veszi át hivatalosan a lengyel hadsereg főparancsnoki tisztségét.
Kaczynski a lengyel törvényhozás előtt mondott beiktatási beszédében mindenekelőtt a korrupció elleni harcra tett ígéretet. Úgy vélekedett, hogy a lengyel állam "nem teljesíti tisztességesen kötelességét, ezért meg kell tisztítani és újraépíteni." Korábban elnökjelöltként a volt kommunistáknak a közéletből való kiszorítását és a hagyományos társadalmi értékek erősítését is hangoztatta célkitűzésként. Ez utóbbi szellemében elutasítja az abortuszt és a melegházasságokat. "Igazság, szolidaritás, becsület" – összegezte programját.
Ami az általa képviselt külpolitikát illeti, az új elnök várhatóan folytatja az Egyesült Államokhoz fűződő szoros szövetségesi viszonyt. A jövő héten várható döntés arról, hogy Lengyelország továbbra is vállalja-e az iraki katonai missziót. Kaczynski, mint a hadsereg főparancsnoka, vélhetően szerepet játszik majd a döntésben. Ugyanakkor az új elnök feszült kapcsolatokat örököl Oroszországgal. A két ország viszonya a múlt évben zuhant mélypontra, amikor Lengyelország az ukrajnai "narancsszínű forradalom" idején kiállt a Nyugat-barát elnökjelölt, Viktor Juscsenko mellett.