Kasza József. Merre veszi az irányt? © Végel Dániel |
Az ingatlanügylet fő gyanúsítottja Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, aki 1998-2001 között Szabadka polgármestere volt, s akinek a terhére - mivel arra nem találtak bizonyítékot, hogy zsebre dolgozott, illetve kenőpénzt fogadott volna el - hivatali visszaélést rónak. Előzetes letartóztatásban van Ágoston Gabriella volt szabadkai önkormányzati titkár (ez a tisztség a magyarországi jegyzőnek felel meg). Gyanúsított az ügyben Nemes Gábor, az önkormányzattal üzletelő Subiro építőipari vállalkozás társtulajdonosa, illetve felesége és üzlettársa, Nemes Franka. Makszimovics indítványozta a vizsgálóbírónak Kasza letartóztatását, akárcsak Kern Imre VMSZ-alelnökét, aki a történtek idején a városi végrehajtó tanács (a helyi apparátust irányító testület) elnöke volt.
Kasza fő bűne az ügyészség szerint akkori pozíciójából ered: noha a nyomozók sem állítják, hogy az expolgármester maga járt volna el valamennyi értékesítésnél, a városházi hierarchiából következően úgymond "tudnia kellett" a történtekről. A szerb jogszabályok szerint az önkormányzatoknak nincs tulajdonuk, a javakat kezelésre kapják az államtól, így csak előzetes állami engedéllyel értékesíthetnek ingatlanokat. Márpedig Szabadkán ilyen hozzájárulást a gyanú tárgyává tett esetekben senki sem kért - arra azonban többszöri próbálkozásra sem kaptunk választ, konkrétan kinek kellett volna jóváhagyásért folyamodnia Belgrádba.
Az ingatlanügyletek döntő többségében főszerep jutott Nemesék Subiro nevű cégének, amely az ügyészség szerint busás haszonra tett szert, miközben az önkormányzatot és az államot kár érte (hogy pontosan mekkora, még kalkulálják). Történt például, hogy az önkormányzat 1997 decemberében garázsépítésre szerződött a céggel, amely összesen 10 ezer négyzetméter alapterületű, háromemeletes parkolót ígért, s cserébe 500 ezer német márkát kapott. Csakhogy nem kötötték ki a beruházás befejezésének határidejét - állítják az ügyészségen, hozzátéve, ez korántsem egyedi hibája az önkormányzat által kötött kontraktusoknak. Nemes Franka a vizsgálóbíró előtt elismerte, megkapták a pénzt, de elmondása szerint azért nem fogtak hozzá a kivitelezéshez, mert ahhoz még többre lett volna szükségük (a szabadkai önkormányzat ez év május közepén peren kívül megegyezett a Subiróval, amely visszaígérte a pénzt). A nyomozók szerint tervek sem készültek, a pénznek pedig nincs nyoma. Szintén a Subiro volt az, amely csere útján úgy jutott egy 250 négyzetméteres, illetve négy kisebb belvárosi ingatlanhoz, valamint egy 4 ezer négyzetméteres telekhez az önkormányzattól, hogy egy 60 négyzetméteres lakást adott értük. Utóbbi ügyben még kutatják a felelősöket az ügyészek.
A helyben közepes méretű és forgalmú vállalkozásként ismert - egyebek mellett a nemzetközi hírű szabadkai zsinagóga felújítására is esélyes - Subiro ma is működik. Olyannyira, hogy a HVG értesülései szerint a cég vezényelte a május végén - egyébként többéves késéssel - Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök és Kasza által átadott, a VMSZ-iroda szomszédjában magyar közpénzből, 1,2 millió euróból épült Magyar Ház beruházását.
Kaszához személyesen egy ügylet kötődik. A polgármester lánya 1994-ben 10 hektár földet vásárolt az önkormányzattól a majdan Szabadkát elkerülő útgyűrű Kelebia felé eső autópálya-felhajtójánál, a vételár állítólag kevesebb volt ezer márkánál. Az ügyészek bennfentes üzérkedést sejtenek, mondván, ekkoriban már tudható volt, merre vezet majd a sztráda, így az is, hogy a telek az építkezést megelőző kisajátítások során a sokszorosát éri majd. Önkormányzati források ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy az ingatlant annak idején meghirdette a városháza, de más licitáló nem akadt. Szabadkán egyébként legendák terjednek Kasza vagyonáról, Makszimovics az újvidéki Magyar Szónak nyilatkozva egyenesen Szerbia egyik leggazdagabb emberének mondja a VMSZ-elnököt, mindebből egyelőre azonban semmi sem igazolódott be. A kerületi ügyész ugyanakkor nem adja fel, a HVG-nek kijelentette, rövidesen a magyar hatóságoktól is jogsegélyt kér, célja a javak esetleges külföldi nyomait felkutatni.
Az egyébként most az önkormányzattal is üzleti kapcsolatban álló szabadkai Agrobank igazgatójaként dolgozó Kasza mellékszerepet játszik a Vajdasági Bank (VB) ügyleteit kutató nyomozásban. Mások - helyi politikusok, befolyásos üzletemberek, vezető értelmiségiek, rendőrtisztek - mellett az expolgármester és felesége neve is szerepel a VB kilencvenes évekbeli VIP-listáján, amely miatt Nenad Vunjak volt szabadkai fiókigazgatót (a szocialista párt korábbi városi elnökét) is gyanúsítják. A tranzakció lényege, hogy a VIP-ügyfelek kedvezményes lakásépítési hiteleket vettek fel dinárban, majd a devizapiacon megforgatták a pénzt, végül a haszon lefölözése után a tartozást megadták a banknak. Némelyik ügyfél a bankárok segítségével hamis útleveleket is felhasznált a tranzakciókhoz, gyanítják az ügyészek, akik azonban az ügyfeleket egyelőre nem kezelik gyanúsítottként.
Az önkormányzati nyomozás beárnyékolja a város hangulatát. Főképp a helyi magyarság köréből sokan vélekednek úgy, hogy a VMSZ-elnök polgármestersége alatt vált Szabadka porfészekből szellemi és gazdasági értelemben is pezsgő régióközponttá, s Kasza az, akinek pártelnökként folytatott markáns politikája megkerülhetetlenné teszi a vajdasági magyarságot. Ő maga a VMSZ-vezérkarral erősített múlt heti szabadkai sajtótájékoztatóján "egyetlen bűnének" azt mondta, hogy nem kérte az ingatlanok értékesítési engedélyét "a milosevicsi hatalomtól". Hozzátette, abban az időben minden önkormányzat így járt el. Ez vélhetően igaz, csakhogy ettől még ez a fő vádpont Kasza ellen, aki viszont sejteni engedte, ha más terhelő bizonyíték is akad, az csak hamisítvány lehet (Kasza a HVG-nek nem kívánt nyilatkozni).
Az ügy végkimenetelétől függetlenül sem érdektelen, miért éppen Szabadkán és miért csaknem évtizedes ügyekkel kezdi a szerb ügyészség a korrupcióellenes harcot. Az eljáró hatóságokkal jóhiszemű magyarázat szerint Jovica Bojovics korábbi ügyész - az őt egyébként szintén hivatali visszaéléssel gyanúsító utódai szerint - egyszerűen elfektettette az ügyben korábban érkezett bejelentéseket (az ügyészséget feljelentésekkel elhalmozó Mirko Bajics önkormányzati és tartományi képviselőt, Kasza egykori alpolgármesterét múlt hét végén megverték az utcán, ám utóbb kiderült, a két ügy nem függ össze). Makszimovics és Bíró az idén márciusban nyerte el hivatalát, s gyorsan léptek, megelőzve az elévülést. Cáfolják, hogy ez volna az egyetlen kiemelt ügyük, példaként a horgosi családirtást (HVG, 2005. február 12.) említik, de elismerik, hogy a vagyon elleni bűnesetek közül kiemelkedik a szabadkai önkormányzati nyomozás. Sokak szemében nem túl jó ajánlólevél ugyanakkor, hogy Makszimovics Koszovóból érkezett, amit nem kis előítélettel szemlélnek a Vajdaságban - az elmúlt hónapok nagy vihart kavart etnikai incidenseinek szerb érintettjei többnyire a volt Jugoszláviából érkező koszovói menekültek -, igaz, felesége vajdasági magyar. A korábban ügyvédkedő Bíró pedig egyes hírek szerint korábban az éppen a Kasza-féle VMSZ által háttérbe szorított Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének volt tagja.
Az ügy hátterében a VMSZ mindenesetre egybehangolt, kitervelt, magyarellenes politikai kampányt sejt, s sokan osztják a vélekedésüket. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma múlt hét végi bécsi tanácskozása után kiadott zárónyilatkozatban "a legerélyesebben elítélték" az úgymond összehangolt állami lejáratást. Tabajdi Csaba (MSZP) magyar európai parlamenti (EP) képviselő pedig korábban az EP-ben arra kérte a Vajdaságban 2004 végén már tényfeltáró bizottságot vezető Doris Packot, figyeljen oda, nehogy Kasza koncepciós per áldozata legyen. Somogyi Ferenc külügyminiszter ugyanakkor a múlt héten a parlamentben Csapody Miklós (MDF) kérdésére válaszolva elkerülte, hogy reagáljon a büntetőüggyel kapcsolatos felvetésre, csupán az etnikai atrocitásokkal szemben foglalt állást.
RÁDI ANTÓNIA / SZABADKA