A cseh kormányfő ezt abban a levélben fejtette ki, amelyben válaszolt Kocsis László Attilának, az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének novemberben írt levelére.
| Benes-dekrétumok |
A II. világháború után az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat gyakorlatilag kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól, s elkobozták vagyonukat. A magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi konferencia 1945 augusztusában azonban nem hagyta jóvá. A szlovákiai magyarság felszámolását ezután az akkori csehszlovák rendszer a magyarok csehországi kényszermunkára való elhurcolásával, csehszlovák-magyar lakosságcserével, valamint a reszlovakizációval próbálta elérni. A háború utáni években 44 ezer szlovákiai magyart vittek el kényszermunkára Csehországba. |
Paroubek szerint a kormány nyilatkozata minden olyan volt csehszlovák állampolgárra vonatkozik, akit 1945 után jogsérelem ért az úgynevezett ellenséges lakosság elleni fellépés és intézkedések keretében. "A bocsánatkérés tehát nem csak a német nemzetiség tagjaira vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy az állampolgárok megcélzott csoportjába tartoznak a magyar és a lengyel nemzetiségű állampolgárok is" - írja Paroubek.
"Magyarország üdvözli ezt a levelet" - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök, aki szerint a Benes-dekrétumok kérdése nem jelent problémát a magyar-cseh kapcsolatokban.
A magyar államfő, aki kétnapos munkalátogatásra érkezett a cseh fővárosba, Václav Klaus cseh köztársasági elnökkel folytatott tárgyalásai után nyilatkozott.
A cseh miniszterelnök levele, amelyben biztosította az Együttélés Politikai Mozgalmat, hogy a kormány szudétanémet antifasiszták iránti tavalyi humanitárius gesztusa a csehországi magyarokra és lengyelekre is vonatkozik, pozitív lépés, amely esély arra, hogy lecsillapítsa a politikai és az emberi kedélyeket ebben az ügyben - mondta Sólyom László.
Klaus, aki a cseh kormány tavaly augusztusi nyilatkozatát, amelyben megkövette a csehországi német antifasisztákat, akkor elhibázott lépésnek minősítette, kijelentette, hogy álláspontja ebben a kérdésben nem változott. Megjegyezte, hogy Jirí Paroubek kormányfő levelét még nem ismeri, ezért nem is tudja kommentálni.
Mindkét politikus rendkívül jónak és problémamentesnek minősítette a magyar-cseh kapcsolatokat. "Egyetértettünk abban, hogy Magyarország különleges viszonyt ápol Csehországgal, s bár nincsenek közös határaink, mindkét ország tiszteletbeli szomszédjának tekinti a másikat" - jegyezte meg Sólyom László.
A kormány is üdvözölte a bocsánatkérést
A magyar kormány üdvözöli, hogy Paroubek cseh miniszterelnök az Együttélés Politikai Mozgalom elnökének írt levelében a cseh kormány tavaly augusztusi nyilatkozatával kapcsolatban a magyar nemzetiségű állampolgárok vonatkozásában is megerősítette az antifasisztákra vonatkozó bocsánatkérést - mondta Batiz András kormányszóvivő.
Magyarország bízik abban, hogy a második világháború után a kollektív bűnösség jegyében született intézkedések felülvizsgálatának folyamata az elkövetkezőkben az egykori Csehszlovákia egész területére vonatkozóan érvényesül - tette hozzá a szóvívő.
Az MDF sem hagyta szó nélkül
"Az MDF európai parlamenti képviselőjeként nagy örömmel üdvözlöm Jiri Paroubek cseh kormányfő minapi nyilatkozatát, mely szerint a magyarokra is vonatkozik a cseh kormány 2005-ös bocsánatkérése a Benes-dekrétumokért" - közölte Olajos Péter, az MDF képviselője.
"Remélem, hogy ezután a cseh kormányfő mellett immár a csehországi és szlovákiai közélet is egyre nyitottabb módon fog viszonyulni az európai történelem e máig rendkívül sötét időszakához" - fűzte hozzá.
MTI/OS