Jack Straw brit külügyminiszter még a múlt hét végén, a BBC rádiónak nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy szerinte a teheráni vezetés egyértelműen atombomba birtoklására törekszik-e - azt mondta: "erős a gyanúm, hogy igen". Hozzátette ugyanakkor: az iráni atomügyet csak békés eszközökkel lehet megoldani, jelenleg "senki nem beszél Irán lerohanásáról, katonai akcióról".
Az iráni atomprogram újraindításáról rendezett, diplomáciai szintű hétfői londoni találkozó után, amelyen a brit kormány és a BT négy másik állandó tagja - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország és Oroszország -, valamint Németország, mint az Iránnal jó ideje tárgyaló EU-hármas egyike vett részt, a brit külügyminisztérium bejelentette: az európaiak felkérték a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy február elejére hívja össze kormányzótanácsa rendkívüli ülését az ügyben. Az ülés Bécsben lenne, február 2-án és 3-án. A kérdést formálisan a NAÜ hivatott a BT elé terjeszteni, ezért van szükség a testület rendkívüli vezetőségi ülésének összehívására.
Solana a Biztonsági Tanácsban bízik
Javier Solana, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn bizakodását fejezte ki, hogy Oroszország és Kína támogatni fogja az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják az iráni atomprogram ügyét. Javier Solana azután nyilatkozott újságíróknak, hogy NewYorkban találkozott Kofi Annan ENSZ-főtitkárral.
Arra a kérdésre válaszolva, van-e esélye annak, hogy Peking és Moszkva támogatni fog egy ilyen kezdeményezést, Solana kijelentette: "bizakodó vagyok, különben nem dolgoznék ilyen keményen". Solana szerint az iráni atomprogram kérdésének a Biztonsági Tanács elé történő utalása nagyobb súlyt adna a NAÜ jövőbeli döntésének és megmutatná az irániaknak, hogy rossz utat választottak. Kofi Annan a múlt héten azt közölte, hogy véleménye szerint túl korai az iráni atomkérdést a Biztonsági Tanács elé utalni.