A globális felmelegedés nem egyenletes, először az óceánok felszíne melegszik mintegy 15-20 méteres mélységig, az elmúlt 50 évben 1 fokkal. Ez növekvő párolgást idéz elő, ami "látens hőt" hordozva szétterül a földi rendszerben és megjósolhatatlan, hogy ebből hova jut több, és hova kevesebb - mondta a szakember az MTI-nek.
Hozzátette: ennek következménye az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, rekord meleg és rekord hideg időszakok váltogatják egymást. Athénban havazik, Isztambulban befagy a Fekete tenger, Kalkuttában 0 fokot mérnek, Ausztráliában viszont 45-46 fokos hőség is előfordul. 2003-ban száz éves melegrekordok, 2005-ben száz éves hideg és csapadékrekordok dőltek meg.
Elmondta: Közép-Európában megfigyelhető, hogy a tipikus nyugati szélzóna északabbra húzódik és feljebb nyomul a mediterrán hatás. Ami korábban csak a Pécs-Szeged vonalig érvényesült, az most felhúzódhat a Bakonyig, a Kiskunságig. Ezzel a csapadékzóna is északabbra tolódik, nagy esők, áradások vannak Dél-Németországban, Dél-Lengyelországban, Csehországban, de Magyarországon is volt ilyen az Északi-középhegységben, Miskolc környékén.
Az utóbbi évtizedek klímaváltozása bizonyosan nem illeszkedik a korábbi természetes, nagyobb léptékű mintegy 1.500 éves éghajlati ciklusokhoz, ez bizonyosan a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalmával van összefüggése, amit pedig egyértelműen az emberi tevékenység idézett elő. Az elmúlt fél évszázadban a gépjármű- forgalom a hatszorosára, a szén-dioxid ipari kibocsátása pedig a 8-szorosára nőtt. Száz év alatt a légkör szén-dioxid tartalma egyharmadával megemelkedett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Európa regionális klíma előrejelzésével kapcsolatban egy nagy programba kezdett, amely várhatóan másfél-két év múlva pontosabb adatokat ad majd arról, hogy mi várható a 2010-es években.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország átlaghőmérséklete 1 fokkal emelkedett 30 év alatt, 1975-től 2004-ig, de vannak olyan régiók, Észak-nyugat, illetve Dél-kelet Magyarországon, ahol 1,3 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.
Hozzátette: ennek következménye az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, rekord meleg és rekord hideg időszakok váltogatják egymást. Athénban havazik, Isztambulban befagy a Fekete tenger, Kalkuttában 0 fokot mérnek, Ausztráliában viszont 45-46 fokos hőség is előfordul. 2003-ban száz éves melegrekordok, 2005-ben száz éves hideg és csapadékrekordok dőltek meg.
Elmondta: Közép-Európában megfigyelhető, hogy a tipikus nyugati szélzóna északabbra húzódik és feljebb nyomul a mediterrán hatás. Ami korábban csak a Pécs-Szeged vonalig érvényesült, az most felhúzódhat a Bakonyig, a Kiskunságig. Ezzel a csapadékzóna is északabbra tolódik, nagy esők, áradások vannak Dél-Németországban, Dél-Lengyelországban, Csehországban, de Magyarországon is volt ilyen az Északi-középhegységben, Miskolc környékén.
Az utóbbi évtizedek klímaváltozása bizonyosan nem illeszkedik a korábbi természetes, nagyobb léptékű mintegy 1.500 éves éghajlati ciklusokhoz, ez bizonyosan a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalmával van összefüggése, amit pedig egyértelműen az emberi tevékenység idézett elő. Az elmúlt fél évszázadban a gépjármű- forgalom a hatszorosára, a szén-dioxid ipari kibocsátása pedig a 8-szorosára nőtt. Száz év alatt a légkör szén-dioxid tartalma egyharmadával megemelkedett.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat Európa regionális klíma előrejelzésével kapcsolatban egy nagy programba kezdett, amely várhatóan másfél-két év múlva pontosabb adatokat ad majd arról, hogy mi várható a 2010-es években.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Magyarország átlaghőmérséklete 1 fokkal emelkedett 30 év alatt, 1975-től 2004-ig, de vannak olyan régiók, Észak-nyugat, illetve Dél-kelet Magyarországon, ahol 1,3 fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet.