A január 25-i választások - amelyeken a szélsőséges Hamász szervezet kapta a legtöbb szavazatot - az Európai Unió megfigyelő missziója szerint "mérföldkövet jelentettek a demokratikus intézmények kiépítése útján" - áll az Európai Parlament állásfoglalásában. A képviselők a régióban modellértékűnek tartják a voksolást, amely "világosan megmutatta Palesztina népének demokrácia iránti elkötelezettségét".
A szöveg szerint "az EU és más nemzetközi adományozók támogatása alapvető fontosságú a palesztin nép alapvető szükségleteinek kielégítéshez". A parlament szerint azonban az EU csak akkor lesz továbbra is a Palesztin Nemzeti Hatóság legfőbb segélyezője, ha az új kormány világosan elítéli az erőszakot és elismeri Izraelt.
Az EP "tiszteletben tartja a választások eredményét, és tudomásul veszi a palesztin hatóság elnöke, Mahmúd Abbász azon elkötelezettségét, hogy olyan új kormányt hozzon létre, amely tiszteletben tartja a nemzetközi szabályokat, és elutasítja az erőszakot". Állásfoglalásában az EP úgy véli, a "palesztin politikai színtér radikalizálódását előidéző" választási eredmények elsősorban a palesztin nép átfogó reformok iránti igényét, valamint "a megszállás okozta nehéz életkörülményeket tükrözik".
Az EP szerint "a Kelet-Jeruzsálemról folyó vita a konfliktus egészének részét képezi, és továbbra is tárgyalási téma, különösen a két fél között". A parlament "felszólít a palesztin lakosokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére és a kelet-jeruzsálemi palesztin intézmények újbóli megnyitására".
A témával kapcsolatban a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) foglalt állást. Úgy vélte, "optimizmusra nincsen sok ok a jelenlegi közel-keleti helyzetben. Irak forrong, Irán nukleáris ambíciói veszélyeztetik a térség törékeny stabilitását, a palesztin választások eredménye pedig sokkolta a világ és az unió közvéleményét és politikusait." Tabajdi aláhúzta, "Mahmud Abbász palesztin elnököt nem szabad magára hagyni. Ezért üdvözlendő az unió döntése, amely szerint egyelőre nem függesztik fel a támogatások utalását.
A szöveg szerint "az EU és más nemzetközi adományozók támogatása alapvető fontosságú a palesztin nép alapvető szükségleteinek kielégítéshez". A parlament szerint azonban az EU csak akkor lesz továbbra is a Palesztin Nemzeti Hatóság legfőbb segélyezője, ha az új kormány világosan elítéli az erőszakot és elismeri Izraelt.
Az EP "tiszteletben tartja a választások eredményét, és tudomásul veszi a palesztin hatóság elnöke, Mahmúd Abbász azon elkötelezettségét, hogy olyan új kormányt hozzon létre, amely tiszteletben tartja a nemzetközi szabályokat, és elutasítja az erőszakot". Állásfoglalásában az EP úgy véli, a "palesztin politikai színtér radikalizálódását előidéző" választási eredmények elsősorban a palesztin nép átfogó reformok iránti igényét, valamint "a megszállás okozta nehéz életkörülményeket tükrözik".
Az EP szerint "a Kelet-Jeruzsálemról folyó vita a konfliktus egészének részét képezi, és továbbra is tárgyalási téma, különösen a két fél között". A parlament "felszólít a palesztin lakosokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére és a kelet-jeruzsálemi palesztin intézmények újbóli megnyitására".
A témával kapcsolatban a magyar képviselők közül Tabajdi Csaba (MSZP) foglalt állást. Úgy vélte, "optimizmusra nincsen sok ok a jelenlegi közel-keleti helyzetben. Irak forrong, Irán nukleáris ambíciói veszélyeztetik a térség törékeny stabilitását, a palesztin választások eredménye pedig sokkolta a világ és az unió közvéleményét és politikusait." Tabajdi aláhúzta, "Mahmud Abbász palesztin elnököt nem szabad magára hagyni. Ezért üdvözlendő az unió döntése, amely szerint egyelőre nem függesztik fel a támogatások utalását.