Frusztráció az oka a Mohamed-botránynak

Pakisztán: az erőszak nem válasz

A pakisztáni kormány hétfőn közölt álláspontja szerint nem szabad erőszakkal válaszolni a dán lap Mohamedről szóló karikatúráira.     Pakisztánban eddig csak békés tüntetések voltak a prófétát ábrázoló gúnyrajzok miatt, de az iszlám világ más részein a hívők erőszakos cselekedetekkel fejezték ki dühüket.     Az iszlámábádi külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón azt mondta, "ez olyan ügy, amelyre nem lehet eléggé erősen reagálni", de azután helyesbítette magát, és hozzátette: "Természetesen nem helyeseljük, ha az emberek erőszakhoz folyamodnak."     Az inkriminált karikatúrákat közzétevő dán újságról a szóvivő azt mondta, hogy (a szerkesztők) "vagy érzéketlenek, vagy nagyon tudatlanok, nem tudták, milyen reakciót válthatnak ki".

Michael Lüders az ARD televízió hétfői hírmagazinjában kifejtette: az utóbbi évek világpolitikai fejleményei csak erősítették ezt az érzést. Az afganisztáni tálib (iszlám fundamentalista) rezsim megdöntése, Szaddám Huszein iraki elnök megbuktatása és Irak megszállása, az utóbbi hónapokban az iráni iszlám köztársaság és Szíria ellen szaporodó nyugati fenyegetések fényében muzulmán vezető személyiségek  úgy érzik, hogy a Nyugat félreérti, elutasítja, gyűlöli és bekeríti őket, és rájuk akarja erőszakolni a maga demokráciafelfogását.

Az iszlám világot jól ismerő német szakértő szerint a Nyugat és az iszlám világ közötti párbeszéd roppant nehéz dolog. Az előbbi kifogásait (például a demokrácia hiányát, az arab rezsimek megújulási képtelenségét) az utóbbi képviselői rögtön támadásnak veszik. Ennek dacára nincs más alternatíva, mint a párbeszéd - szögezte le Lüders. Egyúttal óva intette a Nyugatot attól, hogy Irak után Iránnal szemben is a katonai "megzabolázás" eszközéhez folyamodjon. Ebben az esetben szerinte "fundamentalista préritűz" törne ki, amely Marokkótól egészen Indonéziáig érne.

Az ARD műsorában megszólalt a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsának nemrég megválasztott új elnöke is. Ayyub Axel Köhler - aki németnek születve, 1963-ban tért át az iszlám hitre - elítélte a Mohamed-karikatúrák nyomán számos arab országban az utcára tódult "elvakult, eszement csőcseléket".

Köhler meglátása szerint az erőszakos megmozdulások egyik mozgatórugóját a gyűlöletre uszító hitszónokokban kell keresni. A másik pedig a frusztráció és megalázottság érzése, amely egyre inkább terjed a muzulmánok körében az utóbbi években. A központi tanács elnöke nem tart attól, hogy német földön is a szíriaihoz vagy libanonihoz hasonló kilengésekre kerülne sor. Ennek oka szerinte az, hogy az itt élő muzulmánok a szocializáció más fokán állnak, mint
ázsiai hittestvéreik.


A Mohamed-karikatúrák kapcsán a muzulmán világban zajló dühös megmozdulások részben a "szellemi iszlamizáció", részben pedig a kérdés átpolitizálódásának jelei – írja szerkesztőségi cikkében a Le Monde című francia napilap.

Ez a jelenség a lap szerint kétféle módon értelmezhető: egyrészt a "szellemi iszlamizáció" előretörésének jelenként, amely megkíméli a radikális csoportokat attól, hogy színre lépjenek. Másrészt pedig a mérsékeltebb szervezetek - tartva attól, hogy a fundamentalisták megelőzik őket - "túllicitálnak". Ezért fordulhatott elő, hogy Palesztinában a Fatahhoz tartozó kisebb csoportosulások az Iszlám
Dzsihád fegyveres mozgalommal együtt előbb léptek fel az utóbbinál
mérsékeltebb, a választásokon győztes Hamászhoz képest - emlékeztet
a Le Monde.

Európában és különösen Franciaországban a muzulmánok nem annyira istenkáromlásról, hanem inkább rasszista és iszlamofób karikatúrákról beszélnek. Amíg a Muzulmán Vallás Francia Tanácsa (CFCM) fontolgatja a bírósági eljárás megindítását, a mozgalom a rasszizmus ellen és a népek barátságáért (MRAP) nevű világi civil szervezet feljelentette a dán gúnyrajzokat Franciaországban először publikáló France-Soir nevű napilapot "provokációért és etnikai gyűlöletre való uszításért".