Elkészült az első hivatalos felmérés a kínai melegekről

Utolsó frissítés:

Napvilágot látott a mindeddig Kínában nyomdafestéket nem tűrő témáról, a homoszexuálisok életéről szóló első hivatalos felmérés. A tanulmány a meleg férfiak szexuális- és azonosságtudatáról szól, ám arra is kiterjedt, mennyire érinti őket az AIDS terjedése a kontinensnyi országban.

Miként a Beijing News (Pekingi Hírek) kínai nyelvű napilap beszámolt róla, a pekingi Népi Egyetem szexualitással foglalkozó szociológiai intézete négyszáz interjú és esettanulmány alapján készítette el a melegek érzéseiről, identitástudatáról és kulturális-, szociális hátteréről szóló, első ilyen jellegű hivatalos tanulmányt Kínában. A kommunista országban korábban a HIV fertőzött homoszexuális férfiakról – életmódjukról, arról, hogy miként váltak fertőzötteké - már publikáltak tanulmányokat. A mostani kutatás eredményeiről szólva a Beijing News annyit említett, hogy a tavalyi 75 ezer új HIV fertőzött között számos homoszexuális áldozat van.

A Zsenmin Zsipao, a kínai kommunista párt napilapja szerint bátrabb becslők 12,5 milliósra, míg az óvatosabbak, 5 millió főre teszik a meleg férfiak számát a másfél milliárd lakosú országban.

A kínai társadalomban nem csak a szerelmet, hanem más érzelmeket sem szokás direkt módon kifejezni, azokról beszélni. A szexualitás tabu téma, a közgondolkodás konzervatív, prűd. A hétköznapi kínai ember a homoszexualitást elítéli, amelynek alapja a férfi utódok nemzésének fontossága. A szleng tongzhi-ként, elvtársként, bajtársként nevezi vagy bolí-nak, azaz kristálynak, üvegnek hívja, gúnyolja a melegeket, akiket sokszor inzultálnak, zsarolnak. A vidéki emberek szerint homoszexuálisok csak nagyvárosokban élnek. A családok – miután tudomást szereznek fiuk saját neméhez vonzódásáról –, egy-kettőre igyekeznek kiházasítani gyermeküket. Erről a jelenségről Ang Lee, a jelenlegi Oscar-díj jelölt Brokeback Mountain és a néhány éve díjazott Tigris és Sárkány rendezője is forgatott filmet. Ha pedig a család nősítési terve kútba esik, akkor kitagadják a homoszexuális fiatalembert.

Lassú változás azonban észlelhető a társadalomban, amelynek egyik fejleménye az új, a homoszexualitással foglalkozó kutatás is. A szodómia büntetése 1997-ben kikerült a büntetőtörvénykönyvből, s a jogrend ma már nem üldözi őket. A kínai vezetés 2001-ben törölte a pszichés betegségek listájáról a homoszexualitást, de a tartományi egészségügyi hatóságok változatlanul nyilvántartást vezetnek a melegekről. Érdekvédelmi, jogi képviseleti szervezeteket nem alapíthatnak. A kormány a három nem politikáját folytatja: ne engedélyezzük, ne tiltsuk és ne reklámozzuk.

A 2005/2006-os tanévtől a sanghaji Fudan egyetem egy hong-kongi alapítvány támogatásával Homoszexualitás és társadalom címen egyetemi kurzust indított a témában. S bár televíziós, rádiós vitákat a homo- és heteroszexuális életről még mindig nem folytatnak, a nyomtatott sajtó néhány éve cikkezik a szexről és az azonos neműek közötti vonzódásról. A középiskolások tantervébe – főként a testi szerelemmel terjedő betegségek megelőzése miatt - beépítették a szexuális felvilágosítást, amely során a merészebb tanárok szót ejtenek az azonos neműek közötti kapcsolatokról.

A homoszexuálisok a nyilvános fürdők mellett ma már a nagyvárosokban megnyíló melegbárokban is ismerkedhetnek. A nyugati sajtó szerint – bár erről a kínai média egyáltalán nem számolt be – tavaly decemberben megtartották az első pekingi meleg fesztivált is.

GECSE MARIANN