A néhány éve alakult, majd hivatalosan is bejegyzett SP-NS döntően fiatalokat, gyakran kamaszokat verbuvált, akiket a Vezérnek szólított pártalapító, Marián Kotleba középiskolai tanár az elmúlt két év során különböző szlovákiai városok köztereire vezényelt, hogy ott erődemonstráló szándékkal felvonuljanak. A néhány száz embert tömörítő, de ennél népesebb réteg politikai rokonszenvét élvező párt hívei az egykori szlovák fasiszta bábállam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda fekete egyenruháit utánzó öltözetben időnként egy-egy város közterére vonulva fáklyás menetelést tartanak, vagy néma díszőrséget állnak.
A párt idegengyűlölő, magyar-, zsidó- és romaellenes eszméket hirdet, rendi társadalmat teremtene, atombombával szerelné fel Szlovákia fegyveres erőit, és programjában számos egyéb alkotmányellenes törekvést is megfogalmaz.
A fekete egyenruhás osztagok köztéri mutatványai ellen a rendőrség hosszú ideig semmit sem tehetett, mert akcióikat előre bejelentik, és ezzel eleget tesznek a gyülekezési törvény megszabta elvárásoknak. Így történt meg, hogy Rozsnyón következmények nélkül leköpdöshették Kossuth Lajos évtizedek múltán újra felállított szobrát, hogy Zólyomban az 1944-es fasisztaellenes Szlovák Nemzeti Felkelés harcosait és a holokauszt áldozatait becsmérelték, hogy a döntően magyarok lakta Révkomáromban Trianont éltették, és szócsatát
vívtak az ellenvéleményüknek hangot adó magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistáival.
A rendőrség csak később, egy rózsahegyi (Ruzomberok) tüntetésen és a Pozsonyhoz közeli Modorban (Modrá) lépett fel ellenük, amikor fasiszta röplapokat osztogattak. Az előbbi helyen őrizetbe vették - később szabadlábra helyezték - a vezérüket, Modorban karhatalommal szorították ki őket a városból, Pozsonyban pedig betiltották a rendszerváltás évfordulójára meghirdetett tüntetésüket.
Az Emberek a Fajgyűlölet Ellen (LPR) elnevezésű civil szervezet, majd a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tavaly a legfőbb ügyésznél tett feljelentést az SP-NS ellen. Dobroslav Trnka legfőbb ügyész ennek nyomán a legfelsőbb bíróságnál indítványozta a nemzeti párt betiltását.
Szerdán kihirdetett ítéletével a legfelsőbb bíróság betiltotta az újnáci magatartást tanúsító fekete egyenruhások pártját. A bírói testület indoklása szerint a párt programjának "rendi társadalom" megteremtését célzó fejezete azért ellenkezik az alkotmánnyal, mert kimeríti az általános választójog korlátozását célzó törekvések fogalmát. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
A betiltás hírére reagáló "Vezér", Marián Kotleba szavai szerint fel voltak készülve erre "a sztálinista eszközöket és a kommunista időket idéző ítéletre, amely ellen védekezési lehetőséget sem kaptunk". Kotleba jelezte: pártja ennek ellenére is indulni fog a júniusban esedékes parlamenti választáson. Hogy ezt miképpen tartja az ítélet ellenére is lehetségesnek, arról a "Vezér" nem beszélt, de sejtette: emberei vagy más pártok jelöltlistáin rejtőzködve, vagy egy ilyen esetre már be is jegyzett, de egyelőre ismeretlen, vagy még bejegyzésre váró párt színeiben próbálnak majd bejutni a parlamentbe, hogy tevőlegesen részt tudjanak venni egy "igazán demokratikus" rendszerváltásban.
A párt idegengyűlölő, magyar-, zsidó- és romaellenes eszméket hirdet, rendi társadalmat teremtene, atombombával szerelné fel Szlovákia fegyveres erőit, és programjában számos egyéb alkotmányellenes törekvést is megfogalmaz.
A fekete egyenruhás osztagok köztéri mutatványai ellen a rendőrség hosszú ideig semmit sem tehetett, mert akcióikat előre bejelentik, és ezzel eleget tesznek a gyülekezési törvény megszabta elvárásoknak. Így történt meg, hogy Rozsnyón következmények nélkül leköpdöshették Kossuth Lajos évtizedek múltán újra felállított szobrát, hogy Zólyomban az 1944-es fasisztaellenes Szlovák Nemzeti Felkelés harcosait és a holokauszt áldozatait becsmérelték, hogy a döntően magyarok lakta Révkomáromban Trianont éltették, és szócsatát
vívtak az ellenvéleményüknek hangot adó magyarországi Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistáival.
A rendőrség csak később, egy rózsahegyi (Ruzomberok) tüntetésen és a Pozsonyhoz közeli Modorban (Modrá) lépett fel ellenük, amikor fasiszta röplapokat osztogattak. Az előbbi helyen őrizetbe vették - később szabadlábra helyezték - a vezérüket, Modorban karhatalommal szorították ki őket a városból, Pozsonyban pedig betiltották a rendszerváltás évfordulójára meghirdetett tüntetésüket.
Az Emberek a Fajgyűlölet Ellen (LPR) elnevezésű civil szervezet, majd a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tavaly a legfőbb ügyésznél tett feljelentést az SP-NS ellen. Dobroslav Trnka legfőbb ügyész ennek nyomán a legfelsőbb bíróságnál indítványozta a nemzeti párt betiltását.
Szerdán kihirdetett ítéletével a legfelsőbb bíróság betiltotta az újnáci magatartást tanúsító fekete egyenruhások pártját. A bírói testület indoklása szerint a párt programjának "rendi társadalom" megteremtését célzó fejezete azért ellenkezik az alkotmánnyal, mert kimeríti az általános választójog korlátozását célzó törekvések fogalmát. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
A betiltás hírére reagáló "Vezér", Marián Kotleba szavai szerint fel voltak készülve erre "a sztálinista eszközöket és a kommunista időket idéző ítéletre, amely ellen védekezési lehetőséget sem kaptunk". Kotleba jelezte: pártja ennek ellenére is indulni fog a júniusban esedékes parlamenti választáson. Hogy ezt miképpen tartja az ítélet ellenére is lehetségesnek, arról a "Vezér" nem beszélt, de sejtette: emberei vagy más pártok jelöltlistáin rejtőzködve, vagy egy ilyen esetre már be is jegyzett, de egyelőre ismeretlen, vagy még bejegyzésre váró párt színeiben próbálnak majd bejutni a parlamentbe, hogy tevőlegesen részt tudjanak venni egy "igazán demokratikus" rendszerváltásban.