Alekszandr Dugin, a moszkvai Geopolitikai Kutatóközpont elnöke, aki Vlagyimir Putyin elnök budapesti és prágai látogatását kommentálta a centrista orosz lap véleményrovatában, megjegyezte: míg a szovjet időkben a magyarok és a csehek vonzó európai avantgárdot alkottak a szocialista tábor számára, addig ma Európa eldugott zugává váltak. Az Európával ismerkedő oroszok Németországot, Franciaországot, Itáliát, Nagy-Britanniát választják. Maguk a nyugat-európaiak pedig inkább csak a politikai korrektség kedvéért fordítanak némi figyelmet keleti szomszédjaikra.
Korábban Putyin elnök is elkerülte ezeket az országokat, a klasszikus (német-francia-olasz-spanyol) Európát részesítve előnyben, ahol legalábbis tisztelettel és kulturáltan viszonyulnak Oroszországhoz. De valami kezd változni Kelet-Európában. Ahogy mindinkább kiábrándulnak Európából, a kelet-európaiak az érdeklődés első jeleit mutatják az ébredő Oroszország iránt, amelynek új lendülete és energiapotenciálja roppant fontos olyan országok számára, mint Magyarország és Csehország – fejtegette Dugin.
Ma Európának ez a része nem bír különösebb stratégiai jelentőséggel Oroszország számára. Az új körülmények között Oroszországnak nincs min osztozkodnia Nyugat-Európával. Ezért nyugodtan megengedheti magának, hogy új partnerviszonyt építsen ki a kelet-európai országokkal – írta a birodalmi gondolkodású politológus Másodosztályú Európa című cikkében.
Dugin szerint egyébként a kelet-európaiak az 1990-es években jórészt az Oroszországgal mint a Szovjetunió utódával szembeni gyűlöletre alapozták nacionalizmusukat, s mennyei mannaként képzelték el az EU- és NATO-belépést. Mindamellett az európai kapuk kitárulása után is jelentéktelenek és gyengén fejlettek maradtak – vélte a nagyorosz külpolitikai szakértő.
Magyarország a másodosztályú Európa tagja
Utolsó frissítés:
Az Európai Unióból való kiábrándulással magyarázza az Oroszország iránti kelet-európai, így a magyar érdeklődés újjáéledését az Izvesztyija pénteki számában egy nacionalista politológus.