A "Sürgős reagálású központi alap" létrehozását, amelyet 500 millió dollárra terveznek, konszenzussal döntötte el 2005 decemberében az ENSZ-közgyűlés.
Az eddig működő, 1991-ben létrehozott alap csupán 50 millió dolláros volt, amelyből kölcsönöket adtak a rászorulóknak. Eddig 23 ENSZ-tagállam ígért hozzájárulást az alaphoz, 200 millió dollár értékben.
Jan Eliasson, az ENSZ-közgyűlés elnöke az ünnepélyes bejelentéskor „nagy előrelépésnek" nevezte az alap létrehozását, amelynek köszönhetően a nemzetek közössége gyorsabban és hatékonyabban siethet segítségére a bajba jutottaknak, függetlenül a válság helyszínétől vagy annak nagyságától. Az Oxfam civil szervezet képviselője viszont megragadta az alkalmat, hogy sajnálkozását fejezze ki, amiért olyan gazdag országok, mint Németország, vagy Japán hiányzik a donorok közül, miközben olyan fejlődő országok, mint India, Pakisztán és Egyiptom a hozzájárulók között vannak.
Az új alap igazgatója Jan Egeland, az ENSZ sürgős segélyprogramjainak koordinátora lesz. Mellette egy 12 tagú konzultatív irodát hoznak létre, amelyben nyolcan a donorokat képviselik, a további négy fő pedig az ENSZ-főtitkár által kijelölt szakértő lesz.
Új humanitárius pénzalap sürgős katasztrófahelyzetekre
Utolsó frissítés:
Új humanitárius pénzalap beindítását jelentette be csütörtökön New York-ban Kofi Annan ENSZ-főtitkár, amelynek célja lehetőséget biztosítani a segélyszervezeteknek a sürgős beavatkozásra katasztrófahelyzet esetén.