A központi választási bizottság hétfői közlése szerint a szavazók 82,6 százaléka voksolt a jelenlegi államfőre. Alekszandr Milinkevicset, az egyesült demokratikus erők jelöltjét a választók 6 százaléka, a liberális demokrata Szergej Gajdukevicset 3,5, a másik ellenzéki jelöltet, Alekszandr Kozulint 2,3 százalék támogatta - jelentette B. Őze Katalin, az MTI különtudósítója. Második forduló nem lesz. A választásra jogosult közel hétmillió szavazópolgárból 6 614 998-an vettek részt a szavazáson.
1235 külföldi és 32 ezer hazai megfigyelő kísérte figyelemmel a szavazást; a központi választási bizottságnak nincs arról adata, hogy az utóbbiak közül hányan voltak az ellenzék megfigyelői. A fő ellenzéki jelölt, Alekszandr Milinkevics sajtótájékoztatón közölte, hogy megfélemlítették az ellenzék megfigyelőit. Az ellenzék által elvégeztetett exit-poll szerint Milinkevics a szavazatok mintegy 30 százalékát, Lukasenko elnök pedig kevesebb mint 50 százalékát kapta.
A központi választási bizottság elnöke ellenben azt mondta, hogy nem érkeztek panaszok a választás lebonyolításával kapcsolatban. Nyikolaj Lozovik, a központi választási bizottság titkára hozzátette, hogy az orosz Livada központ, amely az ellenzék számára exit-poll felmérést végzett, nem rendelkezik az ilyen tevékenységhez szükséges képesítéssel.
Új elnökválasztás kiírását követelte sajtóértekezletén a fehérorosz ellenzék legfőbb jelöltje. Milinkevics a hatalom alkotmányellenes megragadásának minősítette a hivatalban lévő államfő fölényes győzelmével végződött előző napi szavazást, egyúttal tömeges tüntetésekre szólítva fel az ellenzék híveit. Az ellenzék legalább tízezer híve vonult az utcákra már vasárnap este is, hogy elutasítsa az általa választási komédiának minősített szavazást.
Milinkevics közölte, hogy az ellenzék jogi úton is megtámadja a március 19-i választás eredményét. "Kifogást emelünk a központi választási bizottságnál, elutasítás esetén pedig a legfelsőbb bírósághoz fordulunk" - mondta, hozzátéve, hogy bár az ellenzék nem hisz a bírói eljárás eredményességében, végigjárja a hivatalos utat.
Lukasenko szerint tisztességes és demokratikus volt a választás. Mint mondta, nem is lehetett volna meghamisítani annak eredményét, hiszen több mint 1200 nemzetközi és harmincezer hazai megfigyelő követte figyelemmel a voksolást, nem is szólva a több mint ezer újságíróról. Megjegyezte sajtóértekezletén, hogy "ilyen külső nyomást és ilyen agresszív fellépést az ellenzék részéről" még sohasem tapasztalt.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a fehéroroszországi elnökválasztás nem felelt meg a szabad és tisztességes választások demokratikus normáinak, mivel az elnök visszaélt az államhatalommal és a hatóságok korlátozták az állampolgárok alapvető jogait.
Andres Herkel észt parlamenti képviselő, aki megfigyelő volt a fehérorosz elnökválasztáson, teljesen átláthatatlannak nevezte a szavazatszámlálás folyamatát. "Lehetetlen megmondani, hogy volt-e csalás a szavazatszámlálás közben, olyan titkolózás közepette zajlott le az egész folyamat" - jelentette ki nyugati újságíróknak.
Szabadnak, nyitottnak és átláthatónak nevezte a fehéroroszországi elnökválasztást Vlagyimir Rusajlo, a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelőcsoportjának vezetője. Az orosz külügyminisztérium szerint is megfelelt a fehérorosz választás az általánosan elfogadott normáknak, ezért tiszteletben kell tartani az eredményét. A Fehér Ház elutasította hétfőn a fehérorosz választás eredményét, és támogatásáról biztosította az új választás kiírására vonatkozó ellenzéki követelést.
Újabb szankciókat helyeztek kilátásba hétfőn a fehérorosz vezetés ellen az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei, de ezeket várhatóan csak a következő, áprilisi ülésükön véglegesítik. Gazdasági szankciók kevéssé valószínűek, mert az unió tart azoknak a lakosságot érintő negatív hatásától.
Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára elítélte hétfőn a fehérorosz elnökválasztás lebonyolításának módját. "A fehérorosz választóknak jogukban áll valóban demokratikus folyamat keretében megválasztani vezetőiket, de ezúttal is megtagadták tőlük ezt a jogot" - hangsúlyozta brüsszeli nyilatkozatában.
Angela Merkel német kancellár támogatásáról biztosította az ellenzéket a Fehéroroszországban lezajlott elnökválasztás másnapján. Pawel Dobrowolski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője közölte: Varsó igyekszik elérni Brüsszelben, hogy az Európai Unió szankciókat rendeljen el Minszk ellen. Addig is Lengyelország a maga hatáskörében vezet be büntetőintézkedéseket.
Közleményt adott ki a témáról a magyar külügyi tárca is. Ebben a kormány felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy tartózkodjanak erőszak alkalmazásától a választási visszaélések ellen tiltakozó tüntetőkkel szemben. "Magyarország sajnálattal tapasztalta, hogy a fehérorosz hatóságok a nemzetközi közösség többszöri figyelmeztetése ellenére sem tartották be a demokratikus választási szabályokat." Nagyra értékeli ugyanakkor a tárca, hogy a társadalom számára igen nehéz körülmények között is sikerült az ellenzéknek és támogatóinak demokratikus alternatívát felmutatniuk.
| Nem fogadják el |
| Az Egyesült Államok nem fogadja el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, és úgy véli, hogy az Alekszandr Lukasenko elnök újraválasztását eredményező kampány "a félelem légkörében" folyt, "voltak őrizetbe vételek, verések és csalások" - közölte hétfőn a washingtoni Fehér Ház. "Támogatjuk az új választásra szóló felhívásokat" - jelentette ki Scott McClellan fehér házi szóvivő. A tiltakozásokra utalva óva intette a minszki hatóságokat attól, hogy "a következő napokban és azután fenyegessék vagy őrizetbe vegyék azokat, akik élnek politikai jogaikkal". Egy név nélkül nyilatkozó külügyminisztériumi tisztségviselő szerint "a fehérorosz kormánynak a választás előtti cselekedetei minden jel szerint ellentétesek voltak a szabad és igazságos (elnök)választást illetően vállalt kötelezettségeikkel. Semmi olyat nem tapasztaltunk a választás során, ami ezen változtathatott volna." "Konzultálni fogunk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Európai Unióval arról, milyen intézkedésekkel válaszoljunk a fehérorosz kormány cselekedeteire, de ez nem várható azonnal" - tette még hozzá a külügyi illetékes. |
A központi választási bizottság elnöke ellenben azt mondta, hogy nem érkeztek panaszok a választás lebonyolításával kapcsolatban. Nyikolaj Lozovik, a központi választási bizottság titkára hozzátette, hogy az orosz Livada központ, amely az ellenzék számára exit-poll felmérést végzett, nem rendelkezik az ilyen tevékenységhez szükséges képesítéssel.
Új elnökválasztás kiírását követelte sajtóértekezletén a fehérorosz ellenzék legfőbb jelöltje. Milinkevics a hatalom alkotmányellenes megragadásának minősítette a hivatalban lévő államfő fölényes győzelmével végződött előző napi szavazást, egyúttal tömeges tüntetésekre szólítva fel az ellenzék híveit. Az ellenzék legalább tízezer híve vonult az utcákra már vasárnap este is, hogy elutasítsa az általa választási komédiának minősített szavazást.
Milinkevics közölte, hogy az ellenzék jogi úton is megtámadja a március 19-i választás eredményét. "Kifogást emelünk a központi választási bizottságnál, elutasítás esetén pedig a legfelsőbb bírósághoz fordulunk" - mondta, hozzátéve, hogy bár az ellenzék nem hisz a bírói eljárás eredményességében, végigjárja a hivatalos utat.
Lukasenko szerint tisztességes és demokratikus volt a választás. Mint mondta, nem is lehetett volna meghamisítani annak eredményét, hiszen több mint 1200 nemzetközi és harmincezer hazai megfigyelő követte figyelemmel a voksolást, nem is szólva a több mint ezer újságíróról. Megjegyezte sajtóértekezletén, hogy "ilyen külső nyomást és ilyen agresszív fellépést az ellenzék részéről" még sohasem tapasztalt.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a fehéroroszországi elnökválasztás nem felelt meg a szabad és tisztességes választások demokratikus normáinak, mivel az elnök visszaélt az államhatalommal és a hatóságok korlátozták az állampolgárok alapvető jogait.
Andres Herkel észt parlamenti képviselő, aki megfigyelő volt a fehérorosz elnökválasztáson, teljesen átláthatatlannak nevezte a szavazatszámlálás folyamatát. "Lehetetlen megmondani, hogy volt-e csalás a szavazatszámlálás közben, olyan titkolózás közepette zajlott le az egész folyamat" - jelentette ki nyugati újságíróknak.
Szabadnak, nyitottnak és átláthatónak nevezte a fehéroroszországi elnökválasztást Vlagyimir Rusajlo, a Független Államok Közössége (FÁK) megfigyelőcsoportjának vezetője. Az orosz külügyminisztérium szerint is megfelelt a fehérorosz választás az általánosan elfogadott normáknak, ezért tiszteletben kell tartani az eredményét. A Fehér Ház elutasította hétfőn a fehérorosz választás eredményét, és támogatásáról biztosította az új választás kiírására vonatkozó ellenzéki követelést.
Újabb szankciókat helyeztek kilátásba hétfőn a fehérorosz vezetés ellen az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei, de ezeket várhatóan csak a következő, áprilisi ülésükön véglegesítik. Gazdasági szankciók kevéssé valószínűek, mert az unió tart azoknak a lakosságot érintő negatív hatásától.
Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára elítélte hétfőn a fehérorosz elnökválasztás lebonyolításának módját. "A fehérorosz választóknak jogukban áll valóban demokratikus folyamat keretében megválasztani vezetőiket, de ezúttal is megtagadták tőlük ezt a jogot" - hangsúlyozta brüsszeli nyilatkozatában.
Angela Merkel német kancellár támogatásáról biztosította az ellenzéket a Fehéroroszországban lezajlott elnökválasztás másnapján. Pawel Dobrowolski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője közölte: Varsó igyekszik elérni Brüsszelben, hogy az Európai Unió szankciókat rendeljen el Minszk ellen. Addig is Lengyelország a maga hatáskörében vezet be büntetőintézkedéseket.
Közleményt adott ki a témáról a magyar külügyi tárca is. Ebben a kormány felszólítja a fehérorosz hatóságokat, hogy tartózkodjanak erőszak alkalmazásától a választási visszaélések ellen tiltakozó tüntetőkkel szemben. "Magyarország sajnálattal tapasztalta, hogy a fehérorosz hatóságok a nemzetközi közösség többszöri figyelmeztetése ellenére sem tartották be a demokratikus választási szabályokat." Nagyra értékeli ugyanakkor a tárca, hogy a társadalom számára igen nehéz körülmények között is sikerült az ellenzéknek és támogatóinak demokratikus alternatívát felmutatniuk.