Tüntetések után sztrájk Párizsban (megrázó képekkel)

© AP

A munkajogi reform miatt kialakult szociális és politikai válság egyre nagyobb méretet öltött Franciaországban. A nap folyamán Jacques Chirac elnök teljes támogatásáról biztosítva kormányát negyedszerre sürgetett párbeszédet az első munkavállalási szerződésről (CPE) szóló törvény érdekében, amely a 26 évesnél fiatalabbak esetében kétéves próbaidőt és indoklás nélküli felmondást tesz lehetővé a munkáltatóknak.

Dominique de Villepin kormányfő ugyanakkor nem találkozott a szociális partnerekkel, és megismételte, hogy a szerinte a fiatalok munkanélküliségének csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasságát segítő törvényt nem hajlandó visszavonni, és az a tervek szerint egy hónap múlva életbe lép.

Az este folyamán 12 szervezet, köztük az öt legnagyobb francia szakszervezet és diákszervezet harminc képviselője közleményben hirdetett március 28-ára tüntetésekkel és felvonulásokkal egybekötött országos munkabeszüntetést és általános sztrájkot a március 9-én jóváhagyott törvény visszavonását követelve. A megmozdulás két hónap alatt a negyedik országos tiltakozás lesz a munkajogi reform ellen.

A szombati párizsi tüntetést követő összecsapások után a Sud nevű szakszervezet egy 39 éves tüntetőjét súlyos agyi sérülésekkel szállították egy főváros közeli kórházba. A kómában fekvő férfin a szakszervezet szerint "a rendfenntartó erők erőszakkal átgázoltak". A rendőrség eljárást rendelt el az ügy kivizsgálásra.

A diáktüntetések várhatóan országszerte folytatódnak. A párizsi prefektúra közlése szerint a fővárosban ismételten a Latin negyedben lesznek felvonulások. Hétfőn a 84 francia egyetemből 67-en és 313 gimnáziumban szünetelt teljesen vagy részlegesen az oktatás.

A munkajogi reform visszavonását szombaton 160 városban követelő, a belügyminisztérium szerint félmillió, a szakszervezetek szerint másfél millió tüntetőnek adott válaszul a francia miniszterelnök a 15-20 éveseknek szánt Citato című magazin oldalain adott interjút. Villepin továbbra is esélyt kért a fiataloktól reformja megvalósításához, sajnálja, hogy módszere értetlenséget szült az országban, de továbbra is úgy véli, hogy a törvény bevezetésével teremthetőek csak újabb munkahelyek.

© AP

Az LH2 közvélemény-kutatóintézetnek a Libération című napilapban hétfőn megjelent felmérése szerint a franciák 71 százaléka az országban kialakult szociális válságot súlyosnak és tartósnak véli, s alig hat százalékuk szeretné, ha az új törvény mostani állapotában életbe lépne. A megkérdezettek 73 százaléka radikális lépést vár a kormányfőtől: 35 százalékuk az azonnali visszavonást, 38 százalékuk pedig a szakszervezetekkel való tárgyalást sürgeti. Ez utóbbiak által meghirdetett ultimátum csak megerősítette a miniszterelnök eltökéltségét, mert ha most engedne, az azt jelentené, hogy az utca irányítja az országot. A törvény visszavonását Villepin a legutolsó megoldásnak tekinti, ugyanis 2007-ben esélyes jelöltként kíván indulni az elnökválasztáson, s ez még egyetlen olyan miniszterelnöknek sem sikerült Franciaországban, aki az utca nyomására meghátrált reformjai bevezetésében. Ha a kormány most megfutamodik, az elnökválasztás előtti 13 hónapban a jobboldal többé semmilyen reformot nem tud elindítani.

A politikai válságból való kiútkeresés egész hétvégén folyt Párizsban: Villepin folyamatos megbeszélést folytatott Chiraccal és vasárnap este összehívta minisztereit. A kormányfő láthatóan a tüntetések kifáradására játszik, kitartva a törvény bevezetése mellett. Elemzők szerint a kormány azt reméli, hogy a diákok és a középiskolások április 8-ig tüntetnének, amikor is a tavaszi szünet kezdetével a tiltakozások maguktól alábbhagynának. Ezt a forgatókönyvet nehezíti meg a szakszervezetek vasárnapi ultimátuma, amely szerint ha a törvény hétfő délutánig nem kerül visszavonásra, az általános sztrájk meghirdetését jelentik be, amely megjósolhatatlanná teszi a válság kimenetelét.

A szakszervezetek a szombati tüntetést követően tisztában vannak azzal, hogy a tiltakozás minden korosztályban és szavazótárban teret nyert, s bár a kormánytagok egymás után párbeszédre szólítanak fel a médiában, a kormány részéről hivatalosan senki nem vette fel a kapcsolatot egyetlen szakszervezettel sem.

Vannak, akik tanulnának sztrájk helyett! © AP

Az egyetemeken folytatódnak a sztrájkok, s a négy hete tartó megmozdulás, valamint az elmaradt órák és vizsgák miatt a tanév érvényessége kérdésessé vált. Eközben közel kétszáz gimnáziumban is teljesen vagy részlegesen szünetel a tanítás. "Elég volt a blokádból" névvel ellenmozgalom indult a felsőoktatási intézményekben. Hétszáz képviselőjük vasárnap délután a párizsi Városháza előtt tüntetett a "tanulás szabadságáért". Az elsősorban főváros környéki egyetemekről érkező diákok apolitikusnak mondják magukat, és kifogásolják, hogy a tanulni és nem tüntetni vágyó diákokat a többség szélsőjobboldalinak nyilvánította.

Az ellenzéki szocialisták beadványára az alkotmánybíróság vizsgálja, hogy a fiatal munkavállalókat megkülönböztető munkaszerződés nem jelente-e esélyegyenlőségi diszkriminációt. A gyors döntés megkönnyíthetné a kormány helyzetét, de jogi szakértők nem hisznek a cenzúra lehetőségében a politikai válság megoldásához.