Meg nem nevezett amerikai tisztségviselők közölték, hogy a palesztin minisztériumokkal, miniszterekkel és munkatársaikkal való kapcsolattartást tiltó utasítást e-mailen továbbították a térségbe. Az utasítás hatálya alól kivételt képez Abbász palesztin elnök, hivatalának alkalmazottai, valamint azok a parlamenti képviselők, akik nem tagjai a Hamász iszlámista mozgalomnak.
Az Egyesült Államok a palesztin kormány elszigetelésére tett intézkedéstől azt reméli, hogy rá tudja venni a Hamászt Izrael elismerésére, az erőszakról való lemondásra és az eddigi izraeli-palesztin békemegállapodások elfogadására.
A Washington által a terrorszervezetek között nyilván tartott Hamász nagy fölénnyel nyerte meg a január 25-én tartott parlamenti választást, és az Iszmáil Haníje vezette kormányt szerda este iktatta be hivatalába a palesztin elnök. Haníje és a kormány kilenc minisztere Gázában - videokonferencia keretében - tett esküt, a kabinet 14 másik tagja a ciszjordániai Rámalláhban esküdött föl. (A
két helyszínt az tette szükségessé, hogy Izrael megtiltotta a Hamász-kormány minisztereinek a mozgást a Gázai övezet és Ciszjordánia között.) A kormány beiktatásának formális aktusával véglegessé vált a Hamász hatalomátvétele.
A miniszterelnök beiktatása után tartott gázai sajtóértekezletén ígéretet tett arra, hogy együttműködik Abbász elnökkel, akit külföldön a mérsékelt palesztin politikusok között tartanak számon. Haníje úgy fogalmazott: Abbásszal való viszonyában "együttműködésre és harmóniára" fog törekedni, a nép mindenek fölött álló érdekét szem előtt tartva. Hozzátette: együtt fognak szembeszállni "a (palesztin) nép elleni izraeli agresszióval és a belső zűrzavarral". A Hamász hatalomra lépését "nagy pillanatnak" nevezte.
A Hamász vezette kormány kedden kapott bizalmat a palesztin parlamenttől. Az eddig kormányzó Fatah mozgalom képviselői a kabinet ellen szavaztak. A legfontosabb miniszteri posztokat - a külügyi, a pénzügyi és a belügyi tárcát - a radikális iszlám mozgalom vezetőségi tagjai kapták meg.
Az iszlámista mozgalommal a kormányrúdnál a Palesztin Hatóság előreláthatólag bénító nemzetközi gazdasági bojkottal fog szembesülni. A kanadai kormány már szerda este bejelentette, hogy felfüggeszti a Palesztin Hatóság segélyezését és nem fog kapcsolatba lépni a Hamász-kormánnyal.
A közel-keleti békefolyamat várható alakulását némileg előrevetíti, hogy a Hamász politikai vezetője előzőleg éles hangon kommentálta az izraeli választások eredményét. Háled Mesaal szerint a három fő izraeli politikai erő (a Kadima, az Izraeli Munkapárt és a Likud) ugyanúgy gondolkodik a közel-keleti konfliktus rendezéséről, ezért mindegy, hogy közülük ki kormányozza a zsidó államot. Úgy vélekedett, hogy a vezető izraeli pártok egyetértenek a fő dolgokban: elutasítják Jeruzsálem arablakta részeinek feladását, a visszavonulást az 1967-es háború előtti határok mögé, a palesztin menekültek visszatéréshez való jogának elismerését és a fő zsidó telepek felszámolását.
"Következésképpen a cionista álláspont, képviselje azt a Kadima vagy más, a sírba teszi a békefolyamatot, amelynek még a létezését is tagadja, nem ad neki esélyt" - mondta a Hamász-vezető, leszögezve, hogy "ez az álláspont egyenlő a palesztin nép ellen hirdetett háborúval".
A palesztin miniszterelnök még a centrista Kadima párt izraeli választási győzelmét előrejelző exit poll-eredmények után közölte: a Hamász nem fogadja el Ehud Olmert ügyvezető izraeli kormányfő egyoldalú határkijelölési terveit. Hamász szerint ezek a szándékok nagyon veszélyesek, mert a palesztin ügy valós likvidálását jelentik - fogalmazott a kormányfő nevében Számi Abu Zuhri szóvivő. A palesztin elnök egyik közeli tanácsadója viszont azt közölte, hogy Abbász kész felújítani a közvetlen tárgyalásokat a közel-keleti békefolyamatról az új izraeli kormánnyal, amint az megalakul.
Az Egyesült Államok a palesztin kormány elszigetelésére tett intézkedéstől azt reméli, hogy rá tudja venni a Hamászt Izrael elismerésére, az erőszakról való lemondásra és az eddigi izraeli-palesztin békemegállapodások elfogadására.
A Washington által a terrorszervezetek között nyilván tartott Hamász nagy fölénnyel nyerte meg a január 25-én tartott parlamenti választást, és az Iszmáil Haníje vezette kormányt szerda este iktatta be hivatalába a palesztin elnök. Haníje és a kormány kilenc minisztere Gázában - videokonferencia keretében - tett esküt, a kabinet 14 másik tagja a ciszjordániai Rámalláhban esküdött föl. (A
két helyszínt az tette szükségessé, hogy Izrael megtiltotta a Hamász-kormány minisztereinek a mozgást a Gázai övezet és Ciszjordánia között.) A kormány beiktatásának formális aktusával véglegessé vált a Hamász hatalomátvétele.
A miniszterelnök beiktatása után tartott gázai sajtóértekezletén ígéretet tett arra, hogy együttműködik Abbász elnökkel, akit külföldön a mérsékelt palesztin politikusok között tartanak számon. Haníje úgy fogalmazott: Abbásszal való viszonyában "együttműködésre és harmóniára" fog törekedni, a nép mindenek fölött álló érdekét szem előtt tartva. Hozzátette: együtt fognak szembeszállni "a (palesztin) nép elleni izraeli agresszióval és a belső zűrzavarral". A Hamász hatalomra lépését "nagy pillanatnak" nevezte.
A Hamász vezette kormány kedden kapott bizalmat a palesztin parlamenttől. Az eddig kormányzó Fatah mozgalom képviselői a kabinet ellen szavaztak. A legfontosabb miniszteri posztokat - a külügyi, a pénzügyi és a belügyi tárcát - a radikális iszlám mozgalom vezetőségi tagjai kapták meg.
Az iszlámista mozgalommal a kormányrúdnál a Palesztin Hatóság előreláthatólag bénító nemzetközi gazdasági bojkottal fog szembesülni. A kanadai kormány már szerda este bejelentette, hogy felfüggeszti a Palesztin Hatóság segélyezését és nem fog kapcsolatba lépni a Hamász-kormánnyal.
A közel-keleti békefolyamat várható alakulását némileg előrevetíti, hogy a Hamász politikai vezetője előzőleg éles hangon kommentálta az izraeli választások eredményét. Háled Mesaal szerint a három fő izraeli politikai erő (a Kadima, az Izraeli Munkapárt és a Likud) ugyanúgy gondolkodik a közel-keleti konfliktus rendezéséről, ezért mindegy, hogy közülük ki kormányozza a zsidó államot. Úgy vélekedett, hogy a vezető izraeli pártok egyetértenek a fő dolgokban: elutasítják Jeruzsálem arablakta részeinek feladását, a visszavonulást az 1967-es háború előtti határok mögé, a palesztin menekültek visszatéréshez való jogának elismerését és a fő zsidó telepek felszámolását.
"Következésképpen a cionista álláspont, képviselje azt a Kadima vagy más, a sírba teszi a békefolyamatot, amelynek még a létezését is tagadja, nem ad neki esélyt" - mondta a Hamász-vezető, leszögezve, hogy "ez az álláspont egyenlő a palesztin nép ellen hirdetett háborúval".
A palesztin miniszterelnök még a centrista Kadima párt izraeli választási győzelmét előrejelző exit poll-eredmények után közölte: a Hamász nem fogadja el Ehud Olmert ügyvezető izraeli kormányfő egyoldalú határkijelölési terveit. Hamász szerint ezek a szándékok nagyon veszélyesek, mert a palesztin ügy valós likvidálását jelentik - fogalmazott a kormányfő nevében Számi Abu Zuhri szóvivő. A palesztin elnök egyik közeli tanácsadója viszont azt közölte, hogy Abbász kész felújítani a közvetlen tárgyalásokat a közel-keleti békefolyamatról az új izraeli kormánnyal, amint az megalakul.