Négyen írták alá azt a levelet, amelyben feltárják, milyen diszkrimináció éri a magyar kisebbséget az oktatásban. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) tagjai az ENSZ emberi jogi főbiztosához, illetve az oktatási és kisebbségi jogok különmegbízottjához is eljuttatták az írást. Ebben arra is kitérnek, miért nehéz egy magyar ajkú fiatalnak bejutni a felsőoktatásba, de arra is: sok szakmát csak román nyelven oktatnak az egyetemeken és főiskolákon - írja az Educatio Press.
A bizottság vezetői valószínűleg személyesen is találkoznak majd Louise Arbour emberi jogi főbiztossal. "Ő vizsgálatot is elrendelhet, de akár fel is szólíthatja a román kormányt a diszkrimináció megszüntetésére" - mondta Hantz Péter, a BKB alelnöke, aki szerint ez jogi kötelezettséggel nem jár, azaz a román kormány nem köteles figyelembe venni az ENSZ döntését.
Romániában 6,6 százalék a magyar kisebbség aránya, a felsőoktatásban azonban csak a hallgatók 4,4 százaléka magyar. A 29 ezer magyar hallgatóból azonban alig tízezren tanulnak anyanyelvükön - a legtöbben, hatezren, éppen a Babes-Bolyai Tudományegyetemen vannak. Állami magyar egyetem nincs Romániában. A meglévők, a Sapientia Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem magánkézben van, állami támogatást csak Magyarországról kap, így itt csak költségtérítéses formában tanulhatnak a fiatalok. A többi román egyetemen létezik magyar nyelvű oktatás, de nem minden tudományágban.
A BKB tagjai februárban nyílt levélben fogalmazták meg követeléseiket, ezek akkor elsősorban a BBTE-re vonatkoztak: sérelmezték például, hogy a kolozsvári egyetemen a magyar oktatási részeknek nincs önálló döntéshozatali joguk, de nincsenek magyar nyelvű feliratok sem, több szakon pedig nincs megfelelő számú magyar oktató, és az állások negyven százaléka betöltetlen.