A hivatalos adatok alapján a helyzet Magyarországon is egyre komolyabbnak látszik, bár a megkérdezettek között ezúttal magyarok nem voltak. Ugyanakkor az európai kérdőívet kitöltők szerinti legsúlyosabb két bűncselekmény-típus, a garázdaság és a rendzavarás a hasonló magyar statisztikák szerint hazánkban is egyre gyakoribb. A garázdaság típusú bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben kis híján megduplázódott itthon: míg 1996-ban 5,924, tavaly már 10,911 eset vált ismertté!
Az antiszociális viselkedéssel kapcsolatos közvéleményt vizsgáló pán-európai kutatást az ADT elektronikus tűzjelző és biztonsági megoldásszállítója megbízásából a TNS globális piackutató készítette: több mint 7000 állampolgár véleményét mérte fel Európa számos országában.
| A kutatásról |
| A kutatást a TNS globális piackutató csoport végezte Ncompass Online Kérdőívével. Az adatfelvétel 2006. januárjában történt a következő országokban: Franciaország (1055 válaszadó), Németország (1061), Nagy-Britannia (1748), Olaszország (1060), Hollandia (1061), Spanyolország (1062). A válaszadók a legtöbb országban 16 és 64 év közöttiek voltak, kivéve Olaszországban és Spanyolországban, ahol életkoruk 16 és 54 év között volt. |
A résztvevőknek arra a kérdésre is válaszolniuk kellett, melyek a legaggasztóbb viselkedéstípusok. Az alábbi táblázatban azokat foglaltuk össze, amelyeket a válaszadók a három legfontosabbként jelöltek meg: garázdaság, rongálás 70 százalék; hangoskodás 59 százalék; tiszteletlen viselkedés 58 százalék; erőszakoskodás 36 százalék; utcai italozás 24 százalék; zajos szomszédok 17 százalék; graffiti 17
A kutatás az egyes országok leginkább érintettnek vélt területit is azonosította. A franciák és az olaszok úgy gondolják, a legveszélyeztetettebbek a lakóövezetek. A németek leginkább a közlekedési megállókban tartanak veszélytől. A britek és spanyolok a bárok, mulatók és kocsmák környékén, a hollandok pedig a bevásárló negyedekben érzik magukat leginkább veszélyeztetve.
Bár az európaiak szerint az antiszociális jellegű bűncselekmények elkövetőinek többsége 25 évnél fiatalabb, az érintett országok mindegyikében legalább 19 százalék gondolja azt, hogy a probléma nem köthető életkorhoz. Szinte minden válaszadó úgy gondolja, az antiszociális viselkedés megakadályozása a szülők felelőssége. Elsősorban a fegyelem és a jó példa hiányát látjuk a két legfontosabb rizikófaktornak.
Kortalanul? © AP |
Szerinte ezek az eredmények komoly kihívást támasztanak az európai kormányok, sőt, az EU számára. "Először is ki kell vizsgálni, mennyire valós, növekvő probléma az, amit a közvélemény annak tart" - mondta. Ehhez gondosan tanulmányoznunk kell a hivatalos bűncselekmény-adatokat, illetve a tagországok rendőrségi jelentéseit. A kutató hangsúlyozta: szembeötő, hogy szinte mindenki úgy gondolja: a fiatalok nem tisztelik eléggé az idősebbeket, illetve a más tulajdonát.
"Egyes országokban ezt inkább kulturális feszültségek, mint mondjuk a túlzott alkohol-fogyasztás eredményének látják, de az európai közvélemény szerint az okok a fegyelem hiányában, a rossz nevelésben és a tekintély hibás alkalmazásában keresendők. Kevéssé veszik figyelembe a közösségi nyomást, a helyzeti tényezőket vagy az egyszerű lehetőséget. Bár - legalábbis Észak- Európában - egyértelmű, hogy az alkohol-fogyasztás kulcsfontosságú, nem látszik, hogy magával az ivással, annak megelőzésével túl sokat foglalkoznánk“ - mondta.