Az EU-tagországok külügyminiszteri találkozója alkalmából nyilatkozva hozzátette: erről a következő napokban születhet döntés. Más források nem tartották valószínűnek, hogy a határozat már hétfőn, a miniszteri ülésen megszületik. Jelezték viszont, hogy az egyetértés nem hiányzik a tagországok között, csupán technikai részletek rendezéséről van már szó.
Az unió áprilisban utazási korlátozásokkal sújtotta a kelet-európai ország 31 vezető illetékesét - köztük Alekszandr Lukasenko államfőt -, miután külföldi megfigyelők a márciusi elnökválasztás előtt és alatt súlyos visszásságokat állapítottak meg, és a fehérorosz ellenzék elleni kemény fellépés azután is folytatódott. A beutazási tilalommal sújtottak között miniszterek, ügyészek és választási megbízottak is vannak. Ferrero-Waldner azt is jelezte, hogy sor kerülhet az említett névsor bővítésére is.
A március 19-i választás tisztességét valamennyi uniós szerv éles bírálatokkal illette. Legkeményebb kritikával az Európai Parlament élt, amely szerint a fehéroroszországi választás nem felel meg a nemzetközi demokratikus normáknak, azokat "félelemmel teli légkörben folytatták le, prominens ellenzéki vezetők, valamint diák- és kisebbségi szervezetek tagjainak ismétlődő zaklatásával és letartóztatásával".
Lukasenko újraválasztását ezért az EP nem ismeri el, rezsimjét pedig minden demokratikus legitimáció nélküli rendszernek, Európa utolsó diktatúrájának tartja. Az EP-képviselők szolidaritásukat fejezik ki az ellenzékiekkel, személy szerint is Alekszandr Milinkeviccsel és Alekszandr Kozulinnal.
Az EP mélyen elítélte "a fehérorosz rezsim által gyakorolt erőszakot és olyan emberek ezreinek önkényes letartóztatását, akiknek volt bátorságuk tüntetni a választási manipulációk és a fehérorosz nép alapvető jogainak megsértése ellen".
Az unió áprilisban utazási korlátozásokkal sújtotta a kelet-európai ország 31 vezető illetékesét - köztük Alekszandr Lukasenko államfőt -, miután külföldi megfigyelők a márciusi elnökválasztás előtt és alatt súlyos visszásságokat állapítottak meg, és a fehérorosz ellenzék elleni kemény fellépés azután is folytatódott. A beutazási tilalommal sújtottak között miniszterek, ügyészek és választási megbízottak is vannak. Ferrero-Waldner azt is jelezte, hogy sor kerülhet az említett névsor bővítésére is.
A március 19-i választás tisztességét valamennyi uniós szerv éles bírálatokkal illette. Legkeményebb kritikával az Európai Parlament élt, amely szerint a fehéroroszországi választás nem felel meg a nemzetközi demokratikus normáknak, azokat "félelemmel teli légkörben folytatták le, prominens ellenzéki vezetők, valamint diák- és kisebbségi szervezetek tagjainak ismétlődő zaklatásával és letartóztatásával".
Lukasenko újraválasztását ezért az EP nem ismeri el, rezsimjét pedig minden demokratikus legitimáció nélküli rendszernek, Európa utolsó diktatúrájának tartja. Az EP-képviselők szolidaritásukat fejezik ki az ellenzékiekkel, személy szerint is Alekszandr Milinkeviccsel és Alekszandr Kozulinnal.
Az EP mélyen elítélte "a fehérorosz rezsim által gyakorolt erőszakot és olyan emberek ezreinek önkényes letartóztatását, akiknek volt bátorságuk tüntetni a választási manipulációk és a fehérorosz nép alapvető jogainak megsértése ellen".