Iráni utató az urándúsítási folyamatot ellenőrzi © AP |
Margaret Becket brit külügyminiszter a többórás hathatalmi tárgyalások után azt mondta, a BT állandó tagjai beszüntetik Iránnal szembeni fellépésüket a testületben, ha Teherán lemond a dúsításról. Ha Irán elutasítja a további tárgyalásokat, akkor a BT "további lépéseire" számíthat, e kitétel azonban az orosz külügyminiszter szerint semmi esetre sem utal katonai erő alkalmazására. (Nevük elhallgatását kérő illetékesek mindazonáltal megjegyezték, hogy az iszlám köztársaság kemény BT-szankciókkal számolhat elutasító válasz esetén.)
A Bécsből Moszkvába hazatérő Szergej Lavrov orosz külügyminiszter leszögezte, hogy "a megállapodás minden körülmények között kizárja a katonai erő alkalmazását". Óva intett katonai erő bevetésétől Iránnal szemben a Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője által vezetett nemzetközi bizottság is Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak benyújtott jelentésében. A testületet Svédország alakította meg 2003-ban azért, hogy megoldást találjon a nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek jelentette veszély csökkentésére.
Szergej Lavrov azt is elmondta, hogy nem szabtak határidőt Iránnak az ajánlatcsomag megválaszolására, de a maga részéről néhány hetes időkeretben gondolkozik. Hasonlóképpen nyilatkozott az amerikai médiában Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter is, kijelentve, hogy Irán számára "ütött az igazság órája". Mint elmondta, Iránnak "hetek és nem hónapok" állnak rendelkezésére a válaszadáshoz. Az amerikai diplomácia vezetője nem zárta ki, hogy idővel maga is tárgyalóasztalhoz ül iráni kollégájával. Washington és Teherán között az 1979-es iszlám forradalom óta nem jött létre közvetlen magas szintű kormányzati párbeszéd.