"Azt hittük, hogy október 5. (a Milosevic-rezsim bukásának napja) után véglegesen mögöttünk maradt a feltételek diktálása.... Úgy értettük, hogy a partnerségi viszony időszaka kezdődött az EU-val, ami alatt Szerbia méltóságának teljes tiszteletben tartása értendő... A partner nem szab feltételeket, hanem együttműködik, nem gyakorol nyomást, hanem közösen határozza meg azokat a kritériumokat, amelyeknek eleget kell tenni" – mondta Kostunica a FoNet belgrádi hírügynökségnek adott interjújában . Szavai szerint Szerbia nem segítséget és engedményeket vár a nemzetközi közösségtől, hanem elfogulatlanságot és egyenjogúságot.
A kormányfő nyilvánvalóan elsősorban az EU-nak címezte szavait, amely május elején megszakította a társulási tárgyalásokat Belgráddal a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott elégtelen együttműködés miatt.
A Politika című belgrádi napilap vasárnap rendhagyó összeállítást szentelt a titói és milosevici korszak utáni "harmadik Szerbiának". A cikksorozat mottója, hogy az országban a szerb radikálisok hatalomátvétele fenyeget, és kérdéses, hogy választások alkalmával sikerül-e ismét felrázni a közömbössé vált demokrata érzelmű polgárokat, mint a Milosevic-korszak alkonyán történt.
A címlapos vezércikken túl a lap teret ad több szerbiai értelmiségi és nyugati Balkán-szakértő írásának. Figyelemre méltó a térséget jól ismerő William Montgomerynek, az Egyesült Államok egykori belgrádi nagykövetének cikke. Ebben a nyugalmazott diplomata is arra figyelmeztet, hogy Szerbia a radikális korszak felé halad. Szerinte a Nyugat is hozzájárult a nacionalista érzelmek megerősödéséhez azzal, ahogyan Hága és Koszovó ügyét kezelte. Montgomery azonban leszögezi, hogy a jelenlegi helyzetért mégis leginkább a Milosevic bukása óta kormányzó demokrata vezetés a felelős. Megjegyzi, hogy rég elmúltak azok az idők, amikor a felelősséget valaki másra át lehetett hárítani. A helyzet szerinte ugyanolyan komoly, mint a milosevici rendszer bukása előtt volt, de az esélyek nem a demokratáknak kedveznek, akik már nem várhatnak semmilyen segítséget a Nyugattól, amely már nem tanúsít együttérzést Szerbiával.
Sonja Biserko, a szerbiai Helsinki-bizottság vezetője írásában a Kostunica-hatalmat korholja, amiért a jogutódlás örvén folytonosságot teremtett a milosevici struktúrákkal, lehetővé tette a radikálisok és a szocialisták nagy visszatérését, véget vetve ezzel a távolságtartásnak a milosevici bűnös politikától.