Becslések szerint jelenleg világszerte mintegy 50-100 millió Kalasnyikov vagy utánzat van még forgalomban. A tanulmányban ismertetett becslések szerint világ fegyveres erőinek csaknem felében ma is a felszerelés része a Kalasnyikov, amely egyszerű kezelése és robusztus minősége miatt a lázadók, különféle milíciák és fegyveres bandák körében is a legkedveltebb fegyver.
Tömeges elterjedése oda vezetett, hogy az AK-47-es típusú Kalasnyikovot egymástól annyira különböző országokban is bevetették, mint Afganisztán, Nagy-Britannia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongó, Irak, Mexikó, Sierra Leone, az Egyesült Államok, Venezuela és Jemen. Ennek a következménye mészárlás, erőszak és csonkítás lett - mutatott rá a tanulmány.
Különösen a fejlődő országokban "azonos a rombolás, a terror és az emberi jogok megsértésének fogalmával" az AK-47, amely elsősorban bandatagok és gyermekkatonák kezében vált rövid idő alatt a gyilkolás kiszámíthatatlan és válogatás nélküli fegyverévé. Az afrikai konfliktus-övezetekben egy használt Kalasnyikov már 30 dollárért - néhány ezer forintért - kapható.
A félig automata gyorstüzelő fegyvert a második világháború alatt Mihail Kalasnyikov tábornok fejlesztette ki a szovjet fegyveres erők számára, de sorozatfegyverré csak 1947-ben lett. "A fegyverkereskedelem nemzetközi ellenőrzésének hiánya az oka annak, hogy a kézi fegyverek oly könnyen eljuthatnak a világnak azokba a részeibe, ahol azután nemcsak honvédelemre használják őket, hanem háború szítására és terrorcselekmények elkövetésére is" - idézte a tanulmány Kalasnyikov tábornokot.
A kis termetű, vékony testalkatú tábornok, akinek nevéhez számos más fejlesztés is fűződik, arra a kérdésre, hogy bűntudatot érez-e a fegyvere okozta fájdalom miatt, azt szokta válaszolni: természetesen szomorú, amikor látja, hogy visszaélnek a fegyverével, de nem a fejlesztők felelőssége az, hogy hol és hogyan használják fegyvereiket, hanem a kormányoknak kellene ellenőrizni a gyártást és a kereskedelmet.
Tömeges elterjedése oda vezetett, hogy az AK-47-es típusú Kalasnyikovot egymástól annyira különböző országokban is bevetették, mint Afganisztán, Nagy-Britannia, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongó, Irak, Mexikó, Sierra Leone, az Egyesült Államok, Venezuela és Jemen. Ennek a következménye mészárlás, erőszak és csonkítás lett - mutatott rá a tanulmány.
Különösen a fejlődő országokban "azonos a rombolás, a terror és az emberi jogok megsértésének fogalmával" az AK-47, amely elsősorban bandatagok és gyermekkatonák kezében vált rövid idő alatt a gyilkolás kiszámíthatatlan és válogatás nélküli fegyverévé. Az afrikai konfliktus-övezetekben egy használt Kalasnyikov már 30 dollárért - néhány ezer forintért - kapható.
A félig automata gyorstüzelő fegyvert a második világháború alatt Mihail Kalasnyikov tábornok fejlesztette ki a szovjet fegyveres erők számára, de sorozatfegyverré csak 1947-ben lett. "A fegyverkereskedelem nemzetközi ellenőrzésének hiánya az oka annak, hogy a kézi fegyverek oly könnyen eljuthatnak a világnak azokba a részeibe, ahol azután nemcsak honvédelemre használják őket, hanem háború szítására és terrorcselekmények elkövetésére is" - idézte a tanulmány Kalasnyikov tábornokot.
A kis termetű, vékony testalkatú tábornok, akinek nevéhez számos más fejlesztés is fűződik, arra a kérdésre, hogy bűntudatot érez-e a fegyvere okozta fájdalom miatt, azt szokta válaszolni: természetesen szomorú, amikor látja, hogy visszaélnek a fegyverével, de nem a fejlesztők felelőssége az, hogy hol és hogyan használják fegyvereiket, hanem a kormányoknak kellene ellenőrizni a gyártást és a kereskedelmet.