Izrael katonai akciókat kezdeményezett a Gázai övezet és Libanon ellen, miután elrabolták néhány katonáját. Ismét bevonult a Gázai övezetbe, bombázta Libanon déli részét, a bejrúti repülőteret, s arra szólított fel, hogy evakuálják a polgári lakosságot a libanoni fővárosnak abból a negyedéből, amelyet a Hezbollah fellegvárának tekintenek.
© AP |
A libanoni hadsereg egy légi támaszpontját bombázták a Bekaa-völgyben csütörtökön az izraeli légierő repülőgépei; ez az első eset, hogy a Hezbollah gerilláival vívott harcában Izrael csapást mért a libanoni hadseregre - közölte a helyi rendőrség.
Izraeli közlés szerint Iránba akarja vinni a szerdán túszul ejtett két izraeli katonát a Hezbollah libanoni gerillaszervezet. "Pontos információink vannak arról, hogy a Hezbollah azt tervezi, Iránba viszi az elrabolt katonákat" – közölte csütörtöki sajtóértekezletén Gideon Meir izraeli külügyi szóvivő. Az illetékes Iránt és Szíriát tette felelőssé az erőszak libanoni fellángolása miatt, mondván "a Hezbollah nem lenne képes a libanoni működésre Szíria nyilvánvaló támogatása nélkül." Teherán azonban cáfolta, hogy Iránba szállítanák a két katonát.
A Hezbollah is akcióban
A Hezbollah szervezet két rakétája a libanoni határtól hatvan kilométernyire fekvő Haifába, Izrael harmadik legnagyobb városába csapódott be csütörtök délután. Senki sem sérült meg a libanoni síita radikális szervezet e rakétatámadásában, de riadalmat keltett, hogy a Hezbollah ilyen viszonylag távoli célok elérésére alkalmas fegyverekkel rendelkezik. Korábban még sohasem jutott el az iráni és szíriai támogatással működő csoport rakétája ilyen messzire, a Hezbollah korábban csak a libanoni-izraeli határ közvetlen közelében lévő izraeli településeket tudta támadni.
Korábban a libanoni gerillák hét katyusa rakétát lőttek ki csütörtökön az észak-izraeli Szafed városára, a támadásban tizenegy ember megsebesült, ketten közülük súlyosan. A lövedékek a város központjában csapódtak be: eltaláltak egy bevándorlókat fogadó gyűjtőközpontot és egy iskolát, egy harmadik rakéta pedig benzinkút mellett ért földet. A libanoni határtól 15-20 kilométernyire délre fekvő, 20 ezer lakosú város az 1990-es évek óta nem volt rakétatámadások célpontja.
Szintén Libanonból kilőtt rakéták csapódtak be csütörtökön az észak-izraeli Karmiel városába és a szomszédos, arabok lakta Madzsd el-Krum faluba. A két település mintegy húsz kilométernyire délre fekszik a libanoni határtól.
Abbász háborútól tart, Bush is aggódik
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerint Izrael katonai behatolása Libanonba egy nagy kiterjedésű közel-keleti háború rémét vetíti előre, a palesztin vezető ezért kérte a nagyhatalmakat, hogy avatkozzanak be a helyzet elmérgesedésének megakadályozására.
George W. Bush is aggodalommal nyilatkozott a közel-keleti helyzet újbóli kiéleződéséről. Az amerikai elnök szerint Izraelnek joga van megvédenie magát, ugyanakkor nem szabad elvetnie a sulykot, nem szabad veszélyeztetnie a libanoni kormány létét, mindent meg kell tenni a helyzet enyhítéséért. Bush szerint sem a Hezbollah, sem a palesztin területeken kormányzó Hamász szervezet katonai szárnya nem akarja a békét. Bush Izraelt is mérsékletre szólította fel, mondván, hogy akciója megingathatja a libanoni kormányt. Ezt pedig feltétlenül elkerülendőnek nevezte.
Rendkívüli ülést tartanak az Arab Liga külügyminiszterei szombaton Kairóban a libanoni és a palesztin helyzetről. Az ülésen megvizsgálják a Libanonban és a palesztin területeken kialakult súlyos helyzetet és az izraeli erők agresszióját.
Két magyar kért segítséget
A turisták menekülnek az egyébként nyugati turisták által is látogatott Libanonból, méghozzá Szíria felé, bár információink szerint Bejrútból közvetlenül már nem lehet eljutni Damaszkuszba. A híres nyári libanoni művészeti fesztiválokra sok ezer turista érkezett a környező országokból és a világ más tájairól is - most nagy többségük a repülőtereken tolong, hogy minél hamarabb elhagyhassa az országot.
© AP |
A külképviseletnek nincs pontos információja arról, hogy hány magyar turista tartózkodik jelenleg Libanonban, ahová turisztikai céllal amúgy sem gyakran utaznak magyarok. A turisták a jelek szerint Damaszkuszon keresztül utazhatnak el az országból - közölte Tamás Lajos magyar nagykövet, aki bejrúti élményei alapján kiemelte, hogy a helyi lakosok csütörtökön már elkezdtek sorban állni a benzinkutaknál, ami korábban nem volt jellemző.
A nagykövet szerint egyébként az országban élő magyarok többsége az 1970-80-as években Magyarországon tanult libanoni állampolgároknak, diákoknak a felesége, akik velük együtt tértek vissza Libanon ba és azóta is itt élnek. Ők nem is valószínű, hogy el akarnák hagyni az arab országot, mert egy részük már a polgárháború alatt is itt élt.
A piacra is hatással van
Csütörtökön érezhetően megváltozott a piac pozitív hangulata, a közép-európai régió valutái ismét gyengültek a feltörekvő piacok azonos kockázati besorolású valutáival együtt. Az izraeli-libanoni konfliktus a fejlett piacok valutáinak kedvez, s a nyersanyagárak emelkedése is idegességet generál a piacon. Egész nap gyengébb volt a forint a bankközi devizapiacon csütörtökön, mint egy nappal korábban. Az eurót fél négy tájban 280,05/10 forinton jegyezték, szemben a szerdai 277,10/20-as árfolyammal.
Libanonban a lakosság körében és a kormányon belül egyaránt növeli a megosztottságot a Hezbollah síita szervezetnek az az akciója, amelynek során két izraeli katonát foglyul ejtettek, vagyis tágul a szakadék azok között, akik dicsőítik azt, hogy a gerillák ujjat húztak Izraellel, illetve azok között, akik úgy tartják, hogy mindennek a libanon iak fogják megfizetni az árát - vélekedett csütörtökön több libanoni politikai elemző.
Izrael azért indított nagyszabású hadműveletet a Gázai övezetben és Libanonban, hogy kiszabadítsa a június végén elrabolt katonáját, illetve két másikat, akit szerdán hurcoltak el a libanoni síita Hezbollah fegyveresei.