Halvány tűzszüneti esélyek Libanonban

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Libanonba érkezett Dominique de Villepin francia kormányfő, hogy kifejezze Franciaország szolidaritását a libanoni néppel és tűzszüneti lehetőségekről tárgyaljon. Közben jeruzsálemi kormánykörökből nyilvánosságra került, hogy Izrael milyen feltételek között lenne hajlandó a tűzszünetre.

Kemény hangon
Olmert: folytatjuk
A Hezbollah gerillái ellen indított harc folytatását ígérte  a jeruzsálemi parlamentben az izraeli kormányfő, kilátásba helyezve a libanoni síita szervezet infrastruktúrájának elpusztítását. Ehud Olmert Szíria és Irán ügynökeinek nevezte a Libanonban és a Gázai övezetben tevékenykedő arab fegyvereseket. Egyúttal leszögezte: az ellenük indított offenzíva mindaddig folytatódni fog, amíg ki nem szabadul fogságukból az elrabolt három izraeli katona, és a libanoni hadsereg át nem veszi az Izraellel határos dél-libanoni térség ellenőrzését. A fegyveres konfliktus hatodik napján mondott, szenvedélyes hangú beszédében az izraeli miniszterelnök kijelentette: nem lesz kegyelem azokkal a fegyveresekkel szemben, akik rakétákkal lövik Izrael városait. "Ha lakosainkat és városainkat rakétákkal támadják, akkor válaszunk háború lesz, amelyet teljes erőbedobással, maximális elszántsággal, bátorsággal és áldozatkészséggel" vívunk meg - hangoztatta Olmert.
"Humanitárius megfontolásból azonnali tűzszünetre" szólított fel  Bejrútban Dominique de Villepin francia kormányfő libanoni kollégájával, Fuád Szinjórával folytatott eszmecseréjét követően.

A francia kormányfő bejelentette, hogy Párizs olyan megfigyelő missziót ajánl fel Libanonnak, amely segítene a bejrúti kormánynak kiterjeszteni fennhatóságát az ország egész területére, beleértve a Hezbollah uralta déli területeket. A vérontás beszüntetésének a Hezbollah és Izrael támadásainak leállítása mellett magában kell foglalni a síita szervezet által elrabolt két izraeli katona szabadon engedését is - hangsúlyozta Villepin.
 
Jeruzsálemi kormánykörökből az offenzíva hatodik napján nyilvánosságra került, hogy Izrael milyen feltételek között lenne hajlandó a tűzszünetre. A neve elhallgatását kérő forrás megerősítette, hogy az elfogott két izraeli katona szabadon engedése és a Hezbollah síita szervezet fegyvereseinek visszavonulása északra a tűzszünet ára.
 
Izrael korábban a Hezbollah teljes leszerelését is követelte, de most ez nem szerepel külön a felsorolt feltételek között, mert azt Jeruzsálem számára magától értetődik, hogy a határtól távolabb vonuló gerillák helyét a libanoni hadsereg foglalja el.
 
A Hezbollah egyik vezetője a nap folyamán azt közölte, hogy csak "előfeltételek nélkül" fogadnának el tűzszünetet. A libanoni hadsereg délre telepítése pedig kizárólag a libanoniak ügye - mondta Abdalláh Kászír, a mozgalom központi vezetőségének tagja.

Irán szerint egy tűzszünet és utána egy fogolycsere oldhatná meg méltányos módon az izraeli-libanoni konfliktust. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter ezt Damaszkuszban mondta, miután tárgyalt Faruk as-Saraa szíriai alelnökkel, és Irán teljes támogatásáról biztosítsa Szíriát a válságban. Mottaki ésszerűnek és igazságosnak minősítette a Hezbollah követelését, hogy Izrael engedje szabadon a bebörtönzött libanoniakat.

Evakuálás
Magyarok is távoznak

Külföldiek százai, közöttük magyarok kezdhették meg a szervezett menekülést Libanonból hétfőn, az ország elleni izraeli légitámadások hatodik napján. Cipi Livni izraeli külügyminiszter bejelentette, Izraeli ideiglenesen felhagy Libanon tengeri és a légi blokádjával, hogy kimenekíthessék a külföldieket a szomszédos államból.

További négy, Libanonból menekülő magyar tért haza hétfőn Szírián keresztül - tájékoztatott Medgyes Péter damaszkuszi nagykövet. Így hétfőn már tízre emelkedett az izraeli bombázások miatt Libanont Szírián keresztül elhagyó magyarok száma. További két fiatal pedig a szállodák túlzsúfoltsága miatt jelenleg a damaszkuszi magyar nagykövetségen várja, hogy a keddi Malév-géppel hazajuthasson Magyarországra.

Ismét tanácskozást kezdett hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a libanoni helyzetről, de az amerikai ENSZ-nagykövet szerint döntés csak néhány nap múlva várható a zárt ajtók mögött folyó rendkívüli ülésen. Az a küldöttség, amelyet Kofi Annan ENSZ-főtitkár küldött a térségbe különleges tanácsadója, Vijay Nambiar vezetésével, a hét közepe táján térhet vissza New Yorkba.
 
Nambiar máris tárgyalt a libanoni miniszterelnökkel, és közölte, hogy "konkrét elképzeléseket" továbbíthat majd az izraeli vezetőknek - keddi jeruzsálemi tárgyalásain - a harcok befejezéséről. Tettünk néhány ígéretes erőfeszítést - mondta Bejrútban.

Az izraeli külügyi szóvivő elképzelhetőnek mondta, hogy diplomáciai megoldással lehet véget vetni a libanoni válságnak. "Tudjuk, hogy katonai megoldással nem lehet semlegesíteni a Hezbollahot. A megoldás diplomáciai (lehet)" - hangoztatta Mark Regev. Véleménye szerint Izrael érdekei - összhangban az ENSZ 1559-es és 1680-as számú határozataival - megegyeznek a nemzetközi közösség érdekeivel.
 
Miri Eiszin kormányszóvivő viszont korainak minősítette az ENSZ főtitkára által és a nyolcak csúcsértekezletén is megfogalmazott javaslatot, melynek értelmében nemzetközi erőket vezényelnének Libanonba. Jeruzsálem ehelyett azt szeretné, hogy libanoni erők vegyék át az ellenőrzést Libanon Izraellel határos térségében.
 
Egyedül a libanoni hadsereg jelenlétét tartaná elfogadhatónak Izrael a libanoni-izraeli határon - jelentette ki hétfőn egy rádiós nyilatkozatában Amir Perec izraeli védelmi miniszter is. Megismételte, hogy a hadsereg nem tűri el a Hezbollah libanoni síita szervezet gerilláinak visszatérését a határhoz, és megerősítette, hogy a hadsereg biztonsági zónát szándékozik létesíteni az izraeli-libanoni határon.