Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter Jeruzsálemben hosszas tárgyalást folytatott Ehud Olmert izraeli kormányfővel és Cipi Livnivel, az izraeli diplomácia vezetőjével. Rice ezt követően bejelentette: a héten létrejöhet a tűzszünet Libanonban és tartós megoldás születhet a térségben kialakult válságra. Mint mondta, a héten sürgeti majd a libanoni tűzszünetre, valamint a libanoni stabilizációs erő megteremtésére vonatkozó ENSZ-határozat megszületését.
© AP |
Izrael abba is beleegyezett, hogy 24 órára lehetővé tegye a dél-libanoni lakosok számára a menekülést a területről. Rice reményét fejezte ki, hogy sikerül ennek időtartamát esetleg meghosszabbítani.
Ezzel nincs vége
Az izraeli légierő helyi idő szerint éjfél körül jelentette be a bombázások felfüggesztését. Az izraeli hadsereg ugyanakkor a berepülések szüneteltetésével párhuzamosan kiterjeszti szárazföldi hadműveleteit, és zajlik a tartalékosok korábban bejelentett behívása.
Háim Ramon izraeli igazságügy-miniszter pedig hétfőn kijelentette, hogy a légi támadásokban elrendelt szünet nem jelenti a Hezbollah libanoni síita szervezet elleni harcok végét. "Ellenkezőleg, ez a döntés lehetővé teszi, hogy megnyerjük a háborút és csökkentsük a nemzetközi nyomást"- nyilatkozott a miniszter a hadsereg rádiójában. Izrael még a légitámadások 48 órás felfüggesztése előtt légi csapást mért Libanon keleti részében az éjszaka folyamán.
Bush: tartós béke kell
Még a jeruzsálemi bejelentés előtt George Bush amerikai elnök Washingtonban a gyermekek érdekében tartós béke megteremtését követelte a Közel-Keleten, miután tudomást szerzett a dél-libanoni tragikus bombázásról. "A mai közel-keleti események arra késztetnek bennünket, hogy az Egyesült Államoknak, barátainak és szövetségeseinek együtt kell fáradozniuk azon, hogy - különös tekintettel a gyermekekre - létrejöjjön a tartós béke" - fogalmazott Bush. Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy az elnök nem tett említést "azonnali tűzszünetről".
A BT nem marasztalta el Izraelt
© AP |
A dokumentum fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy tartós, állandó jellegű és fenntartható fegyvernyugvás jöjjön létre, valamint kifejezte a BT eltökéltségét, hogy "minden halogatás nélkül" tovább munkálkodik a válság rendezése érdekében. Az Egyesült Államok korábban jelezte, hogy ellenezni fogja azt, hogy a dokumentum elítélje Izraelt és azonnali tűzszünetet követeljen, amelyet egyébként a BT rendkívüli ülésének kezdetén Kofi Annan szükségesnek tartott.
Támad a Hezbollah
A Hezbollah libanoni síita szervezet vasárnap 156 rakétát lőtt ki izraeli célpontokra, vagyis egy nap alatt a legtöbbet azóta, hogy július 12-én zsidó állam hadserege megindította hadműveletét a közel-keleti arab ország ellen - közölte egy izraeli katonai forrás. Ezt megelőzően csütörtök volt az a nap amikor 24 óra leforgása alatt a legtöbb rakétatámadást, 151-et hajtott végre a síita szervezet, amely eddig a háborúban 1800 rakétáját vetette be. Az izraeli hadsereg és a libanoni síita Hezbollah közötti összecsapásoknak, valamint a bombázásoknak és rakétatámadásoknak vasárnapi összesített adatok szerint 506 halottja volt Libanonban és 51 Izraelben a konfliktus július 12-i kirobbanása óta.
Libanonban 436 civil, 29 katona és rendőr, 32 Hezbollah-harcos halt meg, továbbá a Hezbollahhal szövetséges Amal 6 fegyverese és négy ENSZ-békefenntartó. Még legalább 74 civil, köztük számos gyermek, továbbra is a romok alatt van Szúr (Türosz) körzetében. Ugyanebben az időszakban 853 civil, valamint 81 libanoni katona és rendőr, ezenkívül 8 ENSZ-katona sebesült meg. Izraelben 18-an haltak meg a Hezbollah rakétáitól, az offenzívában pedig 33 katona vesztette életét. Az izraeli hadsereg adatai szerint közel 400-ra tehető a sebesültek száma.
Raktárak, kikötők, lakóházak
A libanoni anyagi veszteségek, amelyeket két milliárd dollárra becsülnek, elsősorban katonai bázisok, feltételezett fegyverraktárak, a Hezbollah intézményei, az infrastruktúra elemei, iszlám vallási központok, továbbá több ezer lakóház, több száz üzlet és gyár, valamint televízió, rádió és telefonközpontok és átjátszó állomások lerombolásából vagy súlyos megrongálásából adódtak. Ezek közé tartozik a Hezbollah Bint-Dzsbeil-i főhadiszállása, a tripoli, szúri, dzsúnijei és bejrúti kikötő, legalább száz híd, a dzsijéi elektromos központ, a Bejrútot Damaszkusszal összekötő autósztráda és bejrúti nemzetközi repülőtér.
© AP |
A Hezbollah az ellenségeskedések kezdete óta több mint 1400 rakétát lőtt ki Izraelre, elsősorban Haifára, Názáretre, Tiberiásra, Karmelre, Cefatra és Maalotra. Július 28-án egy izraeli rendőrségi szakértő szerint Afula városára egy "ismeretlen típusú", szíriai gyártmányú rakétát lőttek ki.
Fenyeget a forradalmi gárda
Eközben az iráni forradalmi gárda vezetője a Libanon elleni háború miatt egy vasárnapi nyilatkozatában megfenyegette Izraelt. Az önkéntes milicistáknak és a forradalmi gárdának készen kell állnia arra, hogy elégtételt vegyen a cionistákon és az amerikaiakon - jelentette ki Jahja Rahm Szafavi, aki azt azonban nem árulta el, hogy mikor és mi lesz a válasz.
A forradalmi gárda a Hezbollah libanoni síita szervezet "történelmi szövetségese". A nyolcvanas években jelen volt Dél-Libanonban is, és részt vett az országrészt megszálló izraeliek elleni harcokban. A Hezbollah ma is használ a létrehozójától, Irántól származó fegyvereket. Saját közlése szerint Haifára Raad-2 és Raad-3 típusú iráni rakétákat lőtt ki.