Az RTS szerb közszolgálati televízió szerint kilencen megsebesültek a merényletben. Illetékesek előzőleg két súlyos és egy könnyebb sérültről számoltak be. A robbantás időpontjában kávéházban tartózkodott egy szerb
politikus, a Szerb Lista Koszovóért és Metohijáért vezetője, Oliver Janovic is.
A Kosovska Mitrovica-i Dolce Vita kávéházban elkövetett támadás után a rendőrség őrizetbe vett egy albán nemzetiségű tinédzsert - közölte egy rendőrségi forrás. A támadás után több száz szerb gyűlt össze a város szerbek és albánok lakta részeit elválasztó hídon, hogy tiltakozzon a merénylet ellen. A városban 500 ENSZ-rendőr és francia NATO-katonák járőröznek. Kórházi források szerint két szerb súlyosan megsebesült a támadásban. Egy brit ENSZ-rendőr szintén megsebesült, de csak könnyebben.
A hivatalosan Szerbiához tartozó tartomány 1999 óta ENSZ-közigazgatás alatt áll, amióta a NATO-csapatok kiűzték onnan az etnikai tisztogatással vádolt szerb erőket. A város az albánok és szerbek közötti súlyos összecsapások színhelye volt az 1998-1999-es háború idején.
Belgrádban Vojislav Kostunica kormányfő "az albán terroristákat és az őket nap mint nap aktívan vagy passzívan bátorító nemzetközi közösséget" okolta a támadásért. Jelenleg is folynak a tárgyalások a tartomány jövendő jogállásáról. A lakosság 90 százalékát kitevő albánok függetlenséget követelnek, Belgrád viszont csak nagyfokú autonómiába volna hajlandó belemenni Szerbia határain belül.
politikus, a Szerb Lista Koszovóért és Metohijáért vezetője, Oliver Janovic is.
A Kosovska Mitrovica-i Dolce Vita kávéházban elkövetett támadás után a rendőrség őrizetbe vett egy albán nemzetiségű tinédzsert - közölte egy rendőrségi forrás. A támadás után több száz szerb gyűlt össze a város szerbek és albánok lakta részeit elválasztó hídon, hogy tiltakozzon a merénylet ellen. A városban 500 ENSZ-rendőr és francia NATO-katonák járőröznek. Kórházi források szerint két szerb súlyosan megsebesült a támadásban. Egy brit ENSZ-rendőr szintén megsebesült, de csak könnyebben.
A hivatalosan Szerbiához tartozó tartomány 1999 óta ENSZ-közigazgatás alatt áll, amióta a NATO-csapatok kiűzték onnan az etnikai tisztogatással vádolt szerb erőket. A város az albánok és szerbek közötti súlyos összecsapások színhelye volt az 1998-1999-es háború idején.
Belgrádban Vojislav Kostunica kormányfő "az albán terroristákat és az őket nap mint nap aktívan vagy passzívan bátorító nemzetközi közösséget" okolta a támadásért. Jelenleg is folynak a tárgyalások a tartomány jövendő jogállásáról. A lakosság 90 százalékát kitevő albánok függetlenséget követelnek, Belgrád viszont csak nagyfokú autonómiába volna hajlandó belemenni Szerbia határain belül.