Az amerikai kongresszus elé az emberi jogi jelentések mellékleteként terjesztett külügyi dokumentum, amely a tárca internetes honlapján olvasható, ugyanakkor ismerteti az elmúlt év mindazon intézkedéseit és eseményeit, amelyek befolyásolták a vallásszabadság magyarországi helyzetét, illetve vitát gerjesztettek a magyar közéletben.
A beszámoló egyebek közt megállapítja, hogy állam és egyház viszonyában továbbra is viszályra adott okot az egyházaknak oktatási és szociális tevékenységre adott költségvetési támogatások mértéke. Bár 2005. szeptemberi vatikáni látogatása után a külügyminiszter leszögezte, hogy a kormány nem kívánja módosítani a Vatikánnal kötött vonatkozó konkordátumot, mindazonáltal azt ajánlotta, hogy egy csatolt függelékben tisztázzák a költségvetési támogatások kiszámításának módját.
Említést tesz arról is, hogy a katolikus és a református egyház panaszt tett az általuk kezelt nyilvános művészeti gyűjtemények és más közszolgálati intézmények működtetésére szánt állami támogatások késedelmes átutalása miatt, amit a kormány – technikai nehézségekre hivatkozva – elismert.
Felidézi, hogy a kormány 2005-ben rendeletben tette lehetővé, hogy a (történelmi) egyházak kárpótlási igényeit gyorsított eljárásban már 2006-ban kielégítsék, az eredetileg törvényben meghatározott 2011-es határidő előtt, s e lehetőséggel elsősorban a katolikus egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) élt.
A zsidó közösség a korábbi éveknél kevesebb, a temetői ellen irányuló vandál cselekményről számolt be. Képviselői ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki az egyes sajtókiadványokban, a társadalomban és a kódolt politikai beszédben megnyilvánuló antiszemitizmus miatt – írja az amerikai külügyi jelentés, külön megemlítve, hogy továbbra is közölt zsidóellenes cikkeket a Magyar Demokrata című hetilap, csakúgy mint a nála radikálisabb Magyar Fórum. A zsidó közösség aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség nem tesz eleget az egyes labdarúgó klubok törzsszurkolói között tapasztalható antiszemita kilengések megfékezéséért.
A dokumentum a kedvező fejlemények között említi, hogy a parlament 2006 februárjában négy hónapra újra megnyitotta a kárpótlás lehetőségét a holokausztáldozatok közvetlen hozzátartozói számára, s hogy ugyancsak februárban megnyitotta állandó kiállítását a budapesti Holokauszt Emlékközpont.
Kiemeli továbbá, hogy az összes vallási csoporttal fenntartott kapcsolatok javítása érdekében a kulturális miniszter sorra felkereste a kisebb vallási közösségeket.
Az amerikai kongresszusnak szánt külügyi jelentés arra is kitér, hogy a különböző magyarországi vallási csoportok között uralkodó baráti viszony hozzájárul a vallásszabadság biztosításához.
Magyarországon jó a vallásszabadság helyzete
Utolsó frissítés:
Magyarországon általában szabad a vallásgyakorlás, s ehhez a kormány politikája és tevékenysége is hozzájárul, ugyanakkor egyes törvények előjogokat adnak a történelmi egyházaknak – állapítja meg az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése.