Bruno Tertrais, az Alapítvány a Stratégiai Kutatásért szakértője a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy Észak-Korea annyira elszigetelt nemzetközileg, hogy a nyomásgyakorlás eszközei ellene korlátozottak. A Libération vezércikke szerint a phenjani rezsimet egyedül a vele szoros kapcsolatot ápoló Kína tudná ténylegesen megbüntetni. Az ázsiai nagyhatalom viszont szokatlanul elítélő reakciója ellenére is a párbeszéd folytatása mellett foglalt állást, így valójában nem fog semmilyen konkrét lépést tenni, a nemzetközi közösség pedig csak látszólag fog fellépni Phenjan ellen, a katonai beavatkozás pedig kizártnak tűnik.
Észak-Koreához képest - amelynek a szakértő szerint kifejezetten tetszik az a szerep, hogy ráijeszthet a világra, de egyébként semmilyen hatalmi ambíciója nincsen -, Irán egészen más politikai logika és stratégia szerint cselekszik: Teherán a Közép-Kelet nagyhatalma kíván lenni és a befolyását a világban is növelni szeretné.
A ballisztikus rakéták területén Észak-Korea és Irán szorosan együttműködik egymással, Pervez Musarraf pakisztáni elnök pedig nemrég felfedte emlékirataiban, hogy Iszlámábád nukleáris technológiával segítette Észak-Koreát - állítja Tertrais.
Észak-Korea célja az előremenekülés volt a szakértő szerint, mert nem volt elégedett a folyamatban lévő tárgyalásokkal. Emellett kifejezetten provokációnak szánták a kísérletet egy héttel az új japán miniszterelnök kinevezése után és az ENSZ új dél-korai főtitkárának megválasztása előtt. De feltehetően belpolitikai okok is magyarázattal szolgálhatnak: Kim Dzsong Il észak-korai vezető - aki október 8-án ünnepelte hatalomra lépésének kilencedik évfordulóját - így kívánta megerősíteni legitimitását.
A kísérlet bebizonyította, hogy Észak-Korea képes atomfegyvert robbantani, de azt nem, hogy azt több ezer kilométeres távolságba is el tudja juttatni. Ehhez kisebb és könnyebb bombára lenne szüksége, mint amilyeneket a kísérletben használt - tette hozzá Tertrais.
Oivier Roy, a Közép-Kelet kutatója azt hangsúlyozza, hogy az észak-korai kísérlet elsősorban azért tetszhet Teheránnak, mert egy tabut döntött meg. Ugyanakkor semmilyen konkrét hatással nem lesz az iráni nukleáris programra, amely saját technikai kapacitása és a nemzetközi közvélemény politikai reagálása szerint fejlődik elsősorban.
Szaddám Huszein iraki elnök hatalmát azért lehetett megdönteni, mert Bagdadnak nem volt atombombája. Észak-Korea régóta úgy csinál, mintha lenne, ezért komolyan semmilyen veszély nem fenyegette. Teherán is ugyanezen okból folytatja nukleáris programját, nyitva hagyva a katonai opció lehetőségét. Irán politikája miatt pedig szomszédjai - Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország - is elkezdtek felkészülni atomprogramjuk kidolgozására - állítja Olivier Roy.
Észak-Koreához képest - amelynek a szakértő szerint kifejezetten tetszik az a szerep, hogy ráijeszthet a világra, de egyébként semmilyen hatalmi ambíciója nincsen -, Irán egészen más politikai logika és stratégia szerint cselekszik: Teherán a Közép-Kelet nagyhatalma kíván lenni és a befolyását a világban is növelni szeretné.
A ballisztikus rakéták területén Észak-Korea és Irán szorosan együttműködik egymással, Pervez Musarraf pakisztáni elnök pedig nemrég felfedte emlékirataiban, hogy Iszlámábád nukleáris technológiával segítette Észak-Koreát - állítja Tertrais.
Észak-Korea célja az előremenekülés volt a szakértő szerint, mert nem volt elégedett a folyamatban lévő tárgyalásokkal. Emellett kifejezetten provokációnak szánták a kísérletet egy héttel az új japán miniszterelnök kinevezése után és az ENSZ új dél-korai főtitkárának megválasztása előtt. De feltehetően belpolitikai okok is magyarázattal szolgálhatnak: Kim Dzsong Il észak-korai vezető - aki október 8-án ünnepelte hatalomra lépésének kilencedik évfordulóját - így kívánta megerősíteni legitimitását.
A kísérlet bebizonyította, hogy Észak-Korea képes atomfegyvert robbantani, de azt nem, hogy azt több ezer kilométeres távolságba is el tudja juttatni. Ehhez kisebb és könnyebb bombára lenne szüksége, mint amilyeneket a kísérletben használt - tette hozzá Tertrais.
Oivier Roy, a Közép-Kelet kutatója azt hangsúlyozza, hogy az észak-korai kísérlet elsősorban azért tetszhet Teheránnak, mert egy tabut döntött meg. Ugyanakkor semmilyen konkrét hatással nem lesz az iráni nukleáris programra, amely saját technikai kapacitása és a nemzetközi közvélemény politikai reagálása szerint fejlődik elsősorban.
Szaddám Huszein iraki elnök hatalmát azért lehetett megdönteni, mert Bagdadnak nem volt atombombája. Észak-Korea régóta úgy csinál, mintha lenne, ezért komolyan semmilyen veszély nem fenyegette. Teherán is ugyanezen okból folytatja nukleáris programját, nyitva hagyva a katonai opció lehetőségét. Irán politikája miatt pedig szomszédjai - Szaúd-Arábia, Egyiptom és Törökország - is elkezdtek felkészülni atomprogramjuk kidolgozására - állítja Olivier Roy.