Baloldali lapvélemény szerint azonban a rendőrség már így is eleve mindenkit bűnösnek tart, amíg ennek az ellenkezője be nem bizonyosodik.
Tarique Ghaffur, a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese - a legmagasabb rangú brit muszlim rendőrtiszt - vasárnap azt mondta a BBC rádiónak: a jelek szerint mind erősebb az a lakossági meggyőződés, hogy a Scotland Yard "indokolatlanul enyhén" lép fel a demonstrációk biztosítása során.
A Scotland Yard londoni főparancsnok-helyettese szerint ha az emberek azt látják, hogy az erőszakos tüntetők "büntetlenül megússzák", az a Nagy-Britanniára jellemző társadalmi türelem erózióját indíthatja el.
A rendőrség által kidolgozott szigorítási tervezetben, szerepel többek között a zászlóégetés törvényi megtiltása, valamint annak tilalma, hogy a tüntetők a megmozdulásokon arcukat elfedő sállal, maszkkal vegyenek részt. A tüntetések engedélyezési feltételeit a Scotland Yard ki akarja egészíteni a demonstráción használt táblák, transzparensek feliratainak elbírálási jogával is.
Ez az igény közvetlenül kapcsolódik azokhoz a londoni tüntetésekhez, amelyeket a dán lapokban Mohamed prófétáról ez év elején megjelent karikatúrák miatt rendeztek brit muszlimok. A megmozdulásokon magasba emelt plakátok között volt olyan, amelyik a 2001. szeptember 11-i amerikai s a tavaly július 7-ei londoni öngyilkos merényletek elkövetőit éltette.
A Scotland Yardot annak idején számos bírálat érte, mert nem lépett fel a sokak szerint tömeggyilkosságra uszító tüntetőkkel szemben, és az első rendőrségi eljárások csak hetekkel a megmozdulások után kezdődtek.
A legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap, a The Observer azonban - függetlenül a Scotland Yard aznap elhangzott szigorítási javaslataitól - éppen arról írt, hogy a brit rendőrség a munkáspárti kormányzás alatt fokozatosan mindinkább kényszerítő eszközökhöz folyamodó erővé vált, és Nagy-Britannia "ma már olyan ország, ahol bárkit a legkisebb kihágásért őrizetbe vehetnek", és adatait kötelező módon betáplálhatják a kormány DNS-bankjába.
A lap által említett esetek között szerepel például, hogy kisgyerekeket vetettek alá rendőrségi kikérdezésnek, mert vadgesztenyét próbáltak leverni közterületi gesztenyefákról, egy nagymamát pedig, aki nem adta vissza a szomszéd kertből hozzá átrúgott labdát, őrizetbe vettek, DNS-mintát vettek tőle, házát alaposan átkutatták, mielőtt vádemelés vagy figyelmeztetés nélkül szabadon engedték volna.
Tarique Ghaffur, a londoni rendőrség főparancsnok-helyettese - a legmagasabb rangú brit muszlim rendőrtiszt - vasárnap azt mondta a BBC rádiónak: a jelek szerint mind erősebb az a lakossági meggyőződés, hogy a Scotland Yard "indokolatlanul enyhén" lép fel a demonstrációk biztosítása során.
A Scotland Yard londoni főparancsnok-helyettese szerint ha az emberek azt látják, hogy az erőszakos tüntetők "büntetlenül megússzák", az a Nagy-Britanniára jellemző társadalmi türelem erózióját indíthatja el.
A rendőrség által kidolgozott szigorítási tervezetben, szerepel többek között a zászlóégetés törvényi megtiltása, valamint annak tilalma, hogy a tüntetők a megmozdulásokon arcukat elfedő sállal, maszkkal vegyenek részt. A tüntetések engedélyezési feltételeit a Scotland Yard ki akarja egészíteni a demonstráción használt táblák, transzparensek feliratainak elbírálási jogával is.
Ez az igény közvetlenül kapcsolódik azokhoz a londoni tüntetésekhez, amelyeket a dán lapokban Mohamed prófétáról ez év elején megjelent karikatúrák miatt rendeztek brit muszlimok. A megmozdulásokon magasba emelt plakátok között volt olyan, amelyik a 2001. szeptember 11-i amerikai s a tavaly július 7-ei londoni öngyilkos merényletek elkövetőit éltette.
A Scotland Yardot annak idején számos bírálat érte, mert nem lépett fel a sokak szerint tömeggyilkosságra uszító tüntetőkkel szemben, és az első rendőrségi eljárások csak hetekkel a megmozdulások után kezdődtek.
A legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap, a The Observer azonban - függetlenül a Scotland Yard aznap elhangzott szigorítási javaslataitól - éppen arról írt, hogy a brit rendőrség a munkáspárti kormányzás alatt fokozatosan mindinkább kényszerítő eszközökhöz folyamodó erővé vált, és Nagy-Britannia "ma már olyan ország, ahol bárkit a legkisebb kihágásért őrizetbe vehetnek", és adatait kötelező módon betáplálhatják a kormány DNS-bankjába.
A lap által említett esetek között szerepel például, hogy kisgyerekeket vetettek alá rendőrségi kikérdezésnek, mert vadgesztenyét próbáltak leverni közterületi gesztenyefákról, egy nagymamát pedig, aki nem adta vissza a szomszéd kertből hozzá átrúgott labdát, őrizetbe vettek, DNS-mintát vettek tőle, házát alaposan átkutatták, mielőtt vádemelés vagy figyelmeztetés nélkül szabadon engedték volna.