A levegőbe eresztett géppisztolysorozatokkal és az áram kikapcsolásával kényszerítették hazatérésre a hét végén muszlim fegyveresek Mogadishuban azt a több száz szurkolót, aki a szomáliai főváros rögtönzött vetítőtermeiben akarta televízión nyomon követni a labdarúgó-világbajnokság eseményeit. A múlt héten az Iszlám Bíróságok Szövetsége (IBSZ) nevű szervezet harcosainak ellenőrzése alá került város lakosainak egy részét is felháborító lépést a muszlim tömörülés szóvivője azzal magyarázta, hogy a mozikban az iszlám szerint erkölcstelen nyugati és indiai filmeket is bemutatnak, a szervezet szándékaival kapcsolatos aggodalmakat azonban aligha sikerült ezzel eloszlatnia.
A radikális intézkedés azok félelmeit erősíti, akik attól tartanak, hogy egy, az afganisztáni tálib uralomhoz hasonló, szigorú iszlám állam jöhet létre a csaknem hét magyarországnyi, több mint tízmilliós kelet-afrikai országban. Ráadásul egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a szövetség mérsékeltnek tartott vezére, Sarif Sejk Ahmed is. A BBC-nek adott múlt heti interjújában még tagadta, hogy az iszlám törvénykezésen, a sárián alapuló rendet akarnának, egy nagygyűlésen viszont már fennen hangoztatta: addig folytatják a harcot, amíg nem jön létre iszlám állam Szomáliában, amely másfél évtizede, Mohamed Sziad Barré katonai diktátor megbuktatása óta gyakorlatilag központi kormányzás nélkül létezik. Az országot hűbérbirtokokra hasogatták és felosztották egymás között a nagy hatalmú hadurak, akik - a bizonytalanságot tovább növelve - hol egymással, hol alkalmi szövetségekbe tömörülve mások ellen küzdenek.
A három hónapja tartó, összesen mintegy 350 emberéletet követelt harcokban most az IBSZ kerekedett felül a világi hadurak által Szövetség a Béke Helyreállítására és a Terrorizmus Ellen néven februárban létrehozott egységfront erőin (HVG, 2006. május 20.). A képet bonyolítja, hogy elemzők szerint a muszlim szövetség sem egységes. A térségben dolgozó európai diplomaták például úgy nyilatkoztak a Reuters hírügynökségnek, hogy az általuk ellenőrzött területeken az oktatás megszervezésével, a viszonylagos rend megteremtésével népszerűvé vált iszlám bíróságok sikere akár a stabilizálás startját is jelentheti.
Többnyire mérsékelt muszlimok ugyanis a szomáliaik, így az afganisztáni forgatókönyv kevéssé valószínű - állítják -, igaz, arra is felhívják a figyelmet, hogy egy, a terrorizmus elleni háború örve alatt indított amerikai intervenció a szélsőségesek malmára hajtaná a vizet. Mások szerint viszont az egység hiánya radikalizálhatja a többek közt 11 regionális iszlám bíróság és az ezek céljait támogató üzletemberek által a rendteremtés céljával létrehozott muszlim tömörülést, amelyet nemcsak a mérsékeltek és a szélsőségesek, hanem az egyes klánok közötti ellentétek is szétfeszíthetnek.
A 11 bíróságból - mint a BBC internetes hírszolgálatának elemzése írja - kettőt tartanak kifejezetten harcosnak. Egyiket az a Sejk Hasszán Dahir Avijsz irányítja, aki a terroristagyanús személyek amerikai névsorában is szerepel, mert az al-Káida terrorhálózathoz kapcsolódó szervezet, az al-Ittihád al-Iszlamija vezére volt. A veszélyes figurák közt emlegetik az Afganisztánban kiképzett milíciavezért, Adan Hasi Ajrót is. Őt azzal gyanúsítják, hogy emberei öltek meg legkevesebb öt külföldi segélymunkást, egy BBC-producert, Kate Peytont és számos szomáliai polgárt. A The Guardian londoni napilap által idézett híresztelés szerint hamarosan Avijsz veheti át az IBSZ vezetését. Ez pedig szinte biztosan szembehelyezné a tömörülést az - igaz, csak formális hatalommal rendelkező - átmeneti kormánnyal és Abdullahi Juszuf elnökkel, aki határozottan ellenzi egy fundamentalista állam létrehozását Szomáliában.
A Mogadishutól több mint 200 kilométerre fekvő Baidoában tevékenykedő kormány és a muszlim erők között már a múlt héten megkezdődtek a puhatolózó tárgyalások, igaz, néhány nap múltán meg is szakadtak. A kabinet ugyanis felszólította az iszlám harcosokat, hogy szolgáltassák be fegyvereiket, a klánok képviselőiből álló parlament elé pedig olyan javaslatot terjesztett be, amelynek értelmében nemcsak egy önálló, 45 ezer fős hadsereg megteremtésére tennének kísérletet, hanem nemzetközi békeerőket is hívnának az országba. Az Afrikai Unió már tavaly januárban zöld utat adott egy, a szomáliai kormány stabilizációs erőfeszítéseit segíteni hivatott küldetésnek, a parlament azonban akkor elutasította az ötletet. Elképzelhető, hogy ezúttal is hasonló döntés születik majd, bár most az ENSZ is igyekszik bekapcsolódni a közvetítésbe: egy magas rangú képviselője már a múlt héten Mogadishuban tárgyalt.
Az iszlám szövetség mindenesetre egyértelműen elveti a külföldi jelenlétet. "Eddig minden ilyen beavatkozás káoszba taszította Szomáliát" - hangoztatta Sejk Sarif, aki a múlt héten az Egyesült Államoknak és más külföldi kormányoknak írt levelében Washingtont, a hadurak szövetségének nyújtott amerikai támogatást tette felelőssé a szomáliai vérontásért.
Ma már nyílt titok, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Pentagon - a külügyminisztérium, a Kenyában dolgozó, a helyet és a helyzetet jól ismerő amerikai diplomaták ellenvetéseivel mit sem törődve - komoly anyagi támogatásban részesítette a nemcsak az iszlám fegyveresekkel, hanem egyes elemzések szerint a lakossággal is kíméletlen hadúri szövetséget. Washingtonnak ugyanis meggyőződése, hogy Szomáliában bujkál az al-Káida három olyan vezetője, akinek köze van a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetség ellen 1998-ban, illetve szintén Kenyában egy izraeli tulajdonú hotelnél 2002-ben elkövetett bombamerénylethez. A brüsszeli székhelyű befolyásos kutatóintézet, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) Szomália-szakértője, John Prendergast elmondta: a CIA havi 100-150 ezer dollárnyi készpénzt juttatott az iszlám erők ellen harcoló egységeknek.
A muszlim milíciák katonai sikere így aztán azt is jelenti, hogy szomáliai stratégiájával kudarcot vallott az USA, amely ugyanakkor meglehetősen visszafogottan reagált a történtekre. George W. Bush elnök például kifejtette, a bizonytalanság - bárhol legyen is a világon - nyugtalanítja az Egyesült Államokat, majd azért hozzátette: most arra kell a leginkább figyelni, hogy Szomália ne váljék az al-Káida menedékévé.
POÓR CSABA