A meggyilkolt Anna Politkovszkaja © AP |
Csubajsz - aki 2005 márciusában kis híján maga is merénylet áldozatává vált - nincs egyedül véleményével, miszerint a színfalak mögött valakik destabilizálni akarják az olaj- és gázexportnak köszönhetően gyorsan fejlődő országot. Ahogy közeledik a 2007 decemberében esedékes parlamenti és a 2008 márciusára várt elnökválasztás, úgy gyarapodnak Moszkvában a sokszor egymást is kizáró összeesküvés-elméletek.
A leggyakoribb találgatások szerint a 140 milliós ország szempontjából sorsdöntő elnökválasztás előtt - a már két mandátumot hivatalban töltött Vlagyimir Putyin az alkotmány értelmében nem indulhat - súlyos harc tört ki az államfőt támogató két tábor, a Dmitrij Medvegyev első miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett liberálisok, illetve a Szergej Ivanov védelmi miniszter vezette titkosszolgálati elit között. A nézeteltérések korántsem új keletűek: a két szárnyhoz köthető olajipari vállalatok már két évvel ezelőtt összevesztek a tönkretett Jukosz olajipari vállalat romjainak megosztásán. Moszkvai találgatások szerint azonban a harc 2008 közeledtével vált igazán komollyá, mindkét tábor attól tart ugyanis, hogy az elnökválasztás után felborulhat a Putyin által elért hatalmi egyensúly. Annak nyomán pedig a vesztes szekértáborhoz tartozók kiszorulhatnak a pénzzel és hatalommal járó kulcspozíciókból.
Az összeesküvés-elméletekben hívők szerint a Putyin mögött álló hatalmi elit egy része abban érdekelt, hogy az államfőt akarata ellenére is rákényszerítse az államfői poszt megtartására, és az ehhez szükséges - Putyin által eddig határozottan ellenzett - alkotmánymódosításra. A hatalmukhoz ragaszkodók célja egyesek szerint, hogy a külföldön nagy felháborodást keltett merényletek, illetve az oroszországi szélsőséges nacionalista csoportok megerősítése vagy az őszi grúzellenes hisztériakampány (HVG, 2006. október 14.) révén annyira megrontsák a viszonyt Moszkva és a Nyugat között, hogy Putyint már ne tartsa vissza az alkotmánymódosítástól az EU és az USA biztosra vehető rosszallása. Mások - köztük Alekszej Venegyiktov, az utolsó független médiumok egyikét, az Eho Moszkvi rádiót irányító főszerkesztő - szerint az utóbbi hetek nehezen megmagyarázható merényletei mögött a politikai elit ellenőrzése alól kiszakadt csoportok állnak. „A halálbrigád meg akarja ijeszteni Putyint. A gyilkosságok mögött azok állnak - magyarázta Venegyiktov -, akik Putyinra kívánják hárítani a felelősséget, és azt akarják, hogy az államfő az esetleges büntetőeljárástól való félelmében maradjon az államfői poszton.”
Litvinyenkót megmérgezték |
Provokációról beszélnek az orosz politikai elit tagjai is. Ám ők - köztük Putyin is - azokat az állítólagos oroszellenes külföldi erőket vádolják, amelyek szerintük megrettentek attól, hogy Moszkva talpra állt, s egyre nagyobb beleszólást követel magának a világ dolgaiba. Az elsősorban az amerikaiakat, illetve a szocialista táborból kiszakadt, nemrég EU-taggá vált országokat - főként a balti államokat, illetve Lengyelországot - rosszakaróként számon tartó politikusok ugyanakkor hangsúlyozzák: Moszkvának nincsenek imperialista törekvései, csak azt akarja megakadályozni, hogy a világ egyetlen szuperhatalma, az USA elszigetelje Oroszországot.
A hatalmi elit ugyanakkor maga is felelős az orosz történelmet mindig is jellemző összeesküvés-elméletek elszaporodásáért. Az utóbbi hónapok merényleteinek hátterét kutató vizsgálatok ugyanis eddig semmire sem jutottak, akárcsak az 1999-es oroszországi lakóházrobbantások, illetve a 2004-es beszlani iskolai túszdráma esetében. A nyomozás eredménye egyikben sem volt kielégítő, az oroszok többsége ma is úgy véli, a hatalom nem mond igazat a háromszáz életet követelő észak-oszétiai túszdráma ügyében.
Miközben Oroszország-szerte találgatják, kik állnak a merényletek hátterében, gőzerővel tart az egyik fő utódjelöltként számon tartott politikus, Dmitrij Medvegyev felépítése. A korábban kevéssé ismert 41 éves politikust Putyin egyik leghűségesebb szövetségesének tartják, s mielőtt tavaly októberben megkapta az első miniszterelnök-helyettesi posztot, az elnöki adminisztráció élén, illetve a Gazprom gázipari holding vezetésében tevékenykedett. Medvegyev a tisztséggel együtt átvehette a pénzesláda kulcsát is, a nemzeti fejlesztési programok koordinátoraként döntő szava van a kormány anyagi erőforrásainak elosztásában. Az utóbbi hónapokban szinte nincs olyan nap, hogy ne szerepelne az állami kézben lévő híradókban: pénzt oszt, magyaráz, ígér, fiatalokkal beszélget. A kampány meg is hozta első gyümölcseit: egy évvel ezelőtt Medvegyev ismertsége és népszerűsége minimális volt, ma azonban Putyin után ő a legnépszerűbb és legismertebb személyiség. Fő vetélytársa, Ivanov védelmi miniszter is sokat szerepel, ám népszerűségét mindenképpen csökkenti, hogy a hadseregen belül uralkodó állapotok miatt aligha bíznák rá az ország vezetését.
NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA